További Magyar cikkek
Járai Zsigmond hibásnak ítéli a jelenlegi gazdaságpolitikát, amelyet "egy hozzá nem értő társaság irányít Magyarországon". Szerinte a mostani gazdaságpolitika nem lehet tartós, 2009-2010-ben vélhetően elérkezik a kijózanodás pillanata. Megítélése szerint ettől az időszaktól újra nő majd az államháztartási deficit, és nem tudni, erre hogyan reagálnak a pénzpiacok.
Hosszú kritika
A volt jegybankelnök szerint az állami kiadásokat jelentősen csökkenteni kellene, Magyarországon túl magas az állami újraelosztás aránya, azt a GDP-hez mérten tartósan 40 százalék alá kellene levinni. Egyúttal kiemelte, olyan gazdaságpolitikát kellene folytatni, amely erősíti az ország versenyképességét. "A 2007-2008-ban folytatott erőteljes deficitcsökkentés nem lesz fenntartható, mert nem jó a magyar gazdaság és az állam szerkezete", mondta. Az államháztartásban mára olyan strukturális deficit alakult ki, amely csak ideig-óráig csökkenthető, de tartósan nem lesz fenntartható az állami kiadások nagymértékű átalakítása nélkül. Szerinte "két évig lehet úgy hiányt csökkenteni, hogy közben iskolák, kórházak tönkremennek, ennek azonban nem lesznek tartós eredményei".
A jegybank működésének szabályozásával kapcsolatban kiemelte: 2002-től a jegybanktörvényt hétszer úgy módosították, hogy annak alapvető célja, kiváltója a "kiszúrás, a bosszú" volt a kormány részéről. Járai Zsigmond szerint "ha jön egy új, rendes kormány, új jegybanktörvényt fog alkotni".
Járai szerint a Medgyessy- é a Gyurcsány-kormány sem vette komolyan annak idején a jegybankkal közösen kitűzött inflációs célokat, az infláció alakulását rángatták az olyan intézkedések, mint az, hogy egyszer csökkentették, máskor felemelték az áfa mértékét.
Az előadások után tartott kerekasztal-beszélgetésen a volt jegybankelnök felvetette: két területen van alapvetően túlköltekezés Magyarországon, egyrészt az államigazgatásban, másrészt a szociális kiadások területén. Véleménye szerint Magyarországon 3-4 százalékkal többet költenek szociális kiadásokra, mint amennyit az ország gazdasági helyzeténél fogva megengedhetne magának.
A jegybank válaszol
Csermely Ágnes, a Magyar Nemzeti Bank igazgatója Járai felvetéseire reagálva megjegyezte: a jegybank közgazdasági és kutatási szakterületén továbbra is kiváló szakemberek dolgoznak, ez a mai napig egy valódi szakmai műhely, és a korábbi első számú vezető önszántából távozott az MNB-től. Csermely Ágnes előadásában Surányi György szintén korábbi jegybankelnök egy múlt heti előadássorozaton elmondott beszédére reagálva közölte: a világban éppen a Magyarországhoz hasonló nyitott kis gazdaságok alkalmazzák az inflációs célkövető rendszert, többnyire sikerrel. Surányi György a GKI Gazdaságkutató Zrt. múlt pénteki konferenciáján úgy érvelt: egy nyitott kis gazdaságban inflációs célkövető rendszert folytatni blöff.
Csermely Ágnes szerint a monetáris politika szempontjából a magyar gazdaságot az elmúlt időszakban különböző sokkok érték, főleg az élelmiszerársokk volt negatív hatással a folyamatokra, ezért indokolt a jegybank részéről továbbra is óvatos monetáris politikát folytatni. Aláhúzta: az elmúlt hónapokban a monetáris politika szigorúbb volt, mint amire a piac számított. Jelenleg nincs konfliktusban az inflációs célkövető rendszer és a forint intervenciós sávja, de korábban már a jegybank felvetette, meg kellene szüntetni a beavatkozási sávot.
Az inflációs célkövető rendszerben csak a hosszú távon ható jelenségekre érdemes figyelni, reagálni, ebből a szempontból döntő lehet, hogyan alakul 2008 első negyedéve egyebek között az inflációs várakozások szempontjából.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
