Járai szerint kamatemelés is lehetséges

Zsigmond további kockázatokat lát az államháztartásban a 2006-os költségvetés tervezete alapján. "Azoknak a strukturális reformoknak, amelyeket meg kellene valósítani az államháztartásban, nyoma sem látszik a 2006-os tervezett büdzsében" - mondta a jegybank elnöke, a Budapesti Értéktőzsde 15 éves történetéről kiállítás megnyitóját követően.

Késik az euró

Járai Zsigmond emiatt nem gondolja, hogy 2010-ben az országban be lehetne vezetni az eurót, mivel ahhoz a maastrichti feltételeket 2008-ra teljesíteni kellene és előtte egy év alatt, 2007-ben lehetetlen olyan jelentős változásokat végrehajtani az államháztartásban, hogy azok megteremtsék az előfeltételek teljesítését. Az idei, illetve a 2006-os államháztartási hiánycélok megváltoztatása nem érte váratlanul a pénz- és a tőkepiacot, csupán a beismerés dátuma volt kérdéses.

Járai Zsigmond szerint kamatcsökkentés, de kamatemelés is lehetséges az elkövetkező időszakban, mivel nem lehet megmondani, hogyan alakulnak a nemzetközi pénzügyi és gazdasági tendenciák a jövőben. Az MNB elnöke szerint továbbra is rendkívül kedvező a nemzetközi befektetői környezet és az infláció alakulása is pozitív, emellett a jövő évi inflációs várakozások is alacsonyak. Ezzel együtt az MNB úgy látja, hogy a nemzetközi pozitív környezet könnyen megváltozhat.

Nem számít az árfolyam

"A forint árfolyamának mostani alakulása miatt nem türelmetlenkedem, nincs árfolyamcélja az MNB-nek, az infláció azonban pozitívan alakul" - tette hozzá az elnök. "Semmit sem zárok ki, a kamatemelést, a szinten tartást sem zárom ki, nem tudom ma megmondani, hogy három hét, illetve egy hónap múlva milyen döntést fogunk hozni".

Az MNB vezetését, illetve Monetáris Tanácsát nem zavarja különösebben az árfolyam alakulása, mert bármennyire is hihetetlen, bizonyos határok között az MNB-nek nincsenek árfolyamcéljai. Járai Zsigmond aláhúzta: "nem szeretjük, ha túlságosan ingadozik az árfolyam, egyelőre a most tapasztalható ingadozás nem gondolom, hogy túlzott" - mondta az elnök. Napjainkban az árfolyam a korábbiakhoz képest egyre kisebb szerepet játszik az infláció meghatározásában, egyre nagyobb szerepe van viszont a bérek emelkedésének és az inflációs várakozásoknak.

"A jegybank a jövő évi inflációban, még az inflációs céloknál is lényegesen alacsonyabbat vár, mivel ez jórészt a tervezett áfa-csökkentéseknek tudható be." A makrogazdaság, illetve az államháztartás vonatkozásában csak a 2006-os tervezett költségvetés az újdonság, a többi tényező a piac előtt ismert volt.