Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!A lassabb állománynövekedés előbb-utóbb az eredmény gyarapodásának lassulását okozza, ám ez nem az idén, hanem a jövő év és az azt követő évek adataiban mutatkozhat meg jobban. Az idei első negyedév igazi mélyrepülés volt a különben piacvezető OTPJ-nek, amely mindössze 6 milliárd forinttal tudta gyarapítani a hitelállományát (a bank kizárólag az OTP Bank refinanszírozását végzi).
Az FHB is lassult az első negyedévben, míg a HVBJ-nél az idei első negyed az előzőhöz képest kissé javult. Ez a folyamat finoman módosította a jelzálogbankok egymás között mért piaci részesedését is (lásd grafikonunkat). A HVBJ - újabb kis szeletet elhódítva - a piac 6,08 százalékát mondhatja magáénak, míg az FHB része a tortából 31,55 százalék, az OTPJ-nek pedig 62,37 százaléka van.
Okok
A jelzálogbanki lassulás legfőbb oka, hogy az év elején rekordot döntött a hitelkiáramláson belül a devizahitelezés, amelyet a kereskedelmi bankok saját forrásból finanszíroznak, s egyelőre nem adják át tömegesen a jelzálogbankoknak (bár már vannak ilyen próbálkozások).
A másik ok, hogy a forinthitelek közül a kiegészítő kamattámogatásút sem adják át a bankok az FHB-nak és a HVBJ-nek. A harmadik ok a korábban felvett jelzáloghitelek tőketörlesztésében rejlik: emiatt a jelzáloghitel-állomány ma már legalább havi 5-7 milliárd forinttal csökken a jelzálogbankoknál (ebből mintegy kétharmad jut az OTPJ-re.) Így hiába kerül havi 5-7 milliárd forint értékű új hitel a három jelzálogbank mérlegébe, állománynövekedés ebben az esetben még nem történik.
A kereskedelmi bankoknál ugyan már érzik a hitelpiac élénkülését, de látszik, hogy lassú lesz a tényleges felfutás, különösen a jelzálogbankok számára, mivel a forinthitelpiac a csökkenő kamatszint ellenére nagyon nehezen talál magára.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
