Aliz
6 °C
14 °C

Megesszük a lakásunkat

2008.04.22. 13:35
Veszélyes pontra érkezett Magyarországon is a hitelpiac - figyelmeztetett Király Júlia, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke az InfoRádió Aréna címû mûsorában. Reális lehetõség szerinte, hogy "megesszük a lakásunkat", és különösen a devizahitelek – elsõsorban a jen alapú kölcsönök – kockázata érdemel kiemelt figyelmet.

Magyarországon minden 100 forintból 13 forintot fordítanak törlesztésre, kamatfizetésre - mondta az InfoRádió Aréna címû mûsorában Király Júlia, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke. Az európai átlag 12,5 forint, tehát ha a lakosság egészét nézzük, akkor még nem érzékelhetünk túlzott eladósodást. A legszegényebb hitellel rendelkezõk között azonban ez az arány minden 100 forintból 23 - figyelmeztetett az alelnök.

Az ingatlanokra bejegyzett jelzálogok többsége nem ingatlanvásárlást fedez, hanem fogyasztást, tehát az Egyesült Államokból származó terminológiának megfelelõen szó szerint megeszik lakásukat a hitelfelvevõk. Az ingatlanok értékének "felfalása" az Egyesült Államokban elérte a fogyasztás 4-6 százalékát, ami meglehetõsen magas. Nálunk rosszabb az arány, az összes hitel a fogyasztás 10 százalékát finanszírozza - mondta Király Júlia.

Az nagyon veszélyes, ha az alacsony életszínvonalon élõ adósok ingatlan alapú, hosszú lejáratú hitelt vesznek fel. Ilyen esetekben nem feltétlenül csak az adós a hibás, hiszen a hitelfelvétel mindig kétszereplõs - hangsúlyozta az MNB alelnöke. Egyaránt felkészültnek és tájékozottnak kell lennie a hitel felvevõjének és a hitelezõnek is. A mohóság képes a hosszú távú gondolkodást, a felelõs kockázat-felismerést háttérbe szorítani - óvott a jegybank alelnöke. Mint mondta, a mostani válság intõ jel, a Bank of America veszteségei jól mutatják, hogy a bankok hosszú távú érdeke az, hogy az adósok visszafizessék a hiteleiket.

Az euro- és a svájci frank alapú hitelek felelõs gondolkodás esetén nem jelentenek nagy kockázatot. Mindkettõ európai valuta, közel azonosan mozgó árfolyammal, nem túl nagy a volatilitásuk, és ne felejtsük el, hogy Magyarország az euro-zónához készül csatlakozni - mondta Király Júlia. Ha valaki úgy vesz fel euró vagy svájci frank alapú hitelt, hogy a számára szükséges hitelnagyságot vállalja, és figyelembe veszi, hogy a törlesztõrészlet ingadozhat, akkor felelõs hitelfelvevõrõl és felelõs hitelezõrõl beszélhetünk - vélekedett az alelnök.

Ha az adós túlzottan kifeszíti a hitel nagyságát, tehát annyit vesz fel, amennyi éppen belefér az elsõ törlesztõ részletbe, akkor nagy a kockázat, hiszen nem méri fel, hogy a forint le- és felértékelõdhet, azaz ingadozhat. Aki ezt nem veszi figyelembe, képes az elején túlvállalni magát, a devizahitelek kapcsán folyamatosan erre hívtuk fel a figyelmet - emlékeztetett Király. Mint mondta, a kockázat sosem arról szól, hogy valami minden nap bekövetkezik, de ha egyszer bekövetkezik, akkor annak nagyon rossz vége lehet.

Ezért felelõssége minden, a stabilitásért felelõs jegybankárnak, hogy folyamatosan rázza a csengõt: "tessék figyelni és gondolkozni, felmérni a helyzetet, és annak alapján dönteni".

A jenalapú hitelekrõl az MNB alelnöke elmondta, hogy azért minõsítették azt a szokásosnál magasabb kockázatúnak, mert a jegybank elemzései, számszerû vizsgálatai arra utaltak, hogy a jen a piacon megjelent eddigi valutákhoz képest jóval nagyobb kilengéseket mutat.

A japán gazdaság a létezõ legtávolabb van Magyarországtól, a két valutának szinte természetes az ellentétes mozgása. A jen a spekulációs deviza-ügyleteket finanszírozó valuta, a forint befektetési cél - tette hozzá Király Júlia, az MNB alelnöke.

Köszönjük, hogy minket olvasol minden nap!

Ha szeretnél még sokáig sok ilyen, vagy még jobb cikket olvasni az Indexen, ha szeretnéd, ha még lenne független, nagy elérésű sajtó Magyarországon, amit vidéken és a határon túl is olvasnak, akkor támogasd az Indexet!

Tudj meg többet az Index támogatói kampányáról!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?