Júlia, Rita
13 °C
26 °C

Megesszük a lakásunkat

2008.04.22. 13:35
Veszélyes pontra érkezett Magyarországon is a hitelpiac - figyelmeztetett Király Júlia, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke az InfoRádió Aréna címû mûsorában. Reális lehetõség szerinte, hogy "megesszük a lakásunkat", és különösen a devizahitelek – elsõsorban a jen alapú kölcsönök – kockázata érdemel kiemelt figyelmet.

Magyarországon minden 100 forintból 13 forintot fordítanak törlesztésre, kamatfizetésre - mondta az InfoRádió Aréna címû mûsorában Király Júlia, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke. Az európai átlag 12,5 forint, tehát ha a lakosság egészét nézzük, akkor még nem érzékelhetünk túlzott eladósodást. A legszegényebb hitellel rendelkezõk között azonban ez az arány minden 100 forintból 23 - figyelmeztetett az alelnök.

Az ingatlanokra bejegyzett jelzálogok többsége nem ingatlanvásárlást fedez, hanem fogyasztást, tehát az Egyesült Államokból származó terminológiának megfelelõen szó szerint megeszik lakásukat a hitelfelvevõk. Az ingatlanok értékének "felfalása" az Egyesült Államokban elérte a fogyasztás 4-6 százalékát, ami meglehetõsen magas. Nálunk rosszabb az arány, az összes hitel a fogyasztás 10 százalékát finanszírozza - mondta Király Júlia.

Az nagyon veszélyes, ha az alacsony életszínvonalon élõ adósok ingatlan alapú, hosszú lejáratú hitelt vesznek fel. Ilyen esetekben nem feltétlenül csak az adós a hibás, hiszen a hitelfelvétel mindig kétszereplõs - hangsúlyozta az MNB alelnöke. Egyaránt felkészültnek és tájékozottnak kell lennie a hitel felvevõjének és a hitelezõnek is. A mohóság képes a hosszú távú gondolkodást, a felelõs kockázat-felismerést háttérbe szorítani - óvott a jegybank alelnöke. Mint mondta, a mostani válság intõ jel, a Bank of America veszteségei jól mutatják, hogy a bankok hosszú távú érdeke az, hogy az adósok visszafizessék a hiteleiket.

Az euro- és a svájci frank alapú hitelek felelõs gondolkodás esetén nem jelentenek nagy kockázatot. Mindkettõ európai valuta, közel azonosan mozgó árfolyammal, nem túl nagy a volatilitásuk, és ne felejtsük el, hogy Magyarország az euro-zónához készül csatlakozni - mondta Király Júlia. Ha valaki úgy vesz fel euró vagy svájci frank alapú hitelt, hogy a számára szükséges hitelnagyságot vállalja, és figyelembe veszi, hogy a törlesztõrészlet ingadozhat, akkor felelõs hitelfelvevõrõl és felelõs hitelezõrõl beszélhetünk - vélekedett az alelnök.

Ha az adós túlzottan kifeszíti a hitel nagyságát, tehát annyit vesz fel, amennyi éppen belefér az elsõ törlesztõ részletbe, akkor nagy a kockázat, hiszen nem méri fel, hogy a forint le- és felértékelõdhet, azaz ingadozhat. Aki ezt nem veszi figyelembe, képes az elején túlvállalni magát, a devizahitelek kapcsán folyamatosan erre hívtuk fel a figyelmet - emlékeztetett Király. Mint mondta, a kockázat sosem arról szól, hogy valami minden nap bekövetkezik, de ha egyszer bekövetkezik, akkor annak nagyon rossz vége lehet.

Ezért felelõssége minden, a stabilitásért felelõs jegybankárnak, hogy folyamatosan rázza a csengõt: "tessék figyelni és gondolkozni, felmérni a helyzetet, és annak alapján dönteni".

A jenalapú hitelekrõl az MNB alelnöke elmondta, hogy azért minõsítették azt a szokásosnál magasabb kockázatúnak, mert a jegybank elemzései, számszerû vizsgálatai arra utaltak, hogy a jen a piacon megjelent eddigi valutákhoz képest jóval nagyobb kilengéseket mutat.

A japán gazdaság a létezõ legtávolabb van Magyarországtól, a két valutának szinte természetes az ellentétes mozgása. A jen a spekulációs deviza-ügyleteket finanszírozó valuta, a forint befektetési cél - tette hozzá Király Júlia, az MNB alelnöke.