Eleonóra
-1 °C
2 °C

Mi lesz veled, magyar juh?

2008.03.25. 07:33
Kevesebb bárány, magasabb árak és a mintegy 16 százaléknyi felvásárlási árat "elnyelő" költségemelkedés jellemzi eddig az évet, mondják a juhászok. Az ágazat évi 38-42 millió eurós exportot termel, azonban a bizonytalan feltételek miatt sokan a tenyésztés felhagyására készülnek.

Kevesebb bárány, magasabb árak és a mintegy 16 százaléknyi felvásárlási árat "elnyelő" költségemelkedés jellemzi eddig az évet - mondta Bátor Árpád, a Juh Terméktanács elnöke. A takarmányárak esetenként 50-100 százalékkal emelkedtek, és az sem javít a helyzeten, hogy sok gazdálkodó bérelt földön tart állatot vagy termeli meg a szükséges takarmányt, sőt a tenyésztők tíz százalékának egyáltalán nincs bérelt földje sem.

Ráadásul a szektor jövedelmezősége nem engedi meg, hogy az egyre jobban felszökő földárak mellett nagyobb vásárlásba fogjanak a juhászatok - mondta Fésűs László, a Magyar Juhtenyésztők Szövetségének elnöke. A szövetség adatai szerint a juhágazat a mezőgazdasági termelésből 0,8-1 százalékkal, az állati eredetű termékekből két százalékkal részesedik.

A KSH adatai szerint folyamatosan csökkent az utóbbi években az anyajuhállomány - már egymillió alatt van -, évente 600-800 ezer bárányt exportálnak, az ebből származó árbevétel pedig 38-42 millió euró. Amennyiben augusztusig nem tudják meg a tenyésztők, hogy milyen szabályozásra, támogatásokra számíthatnak 2013-ig a jövőre bevezetni tervezett farmtámogatási rendszerben, akkor sokan valószínűleg felhagynak a juhtartással - mondta Fésűs.

Holott az ágazatban volna perspektíva. Az EU juhtermékekből nem egészen 80 százalékban önellátó, a 2006 óta a régi tagországokban érvényben lévő farmtámogatási rendszer sajátossága miatt sokan felhagytak a juhtartással, ezért is javasolták az uniós agrárminiszterek hét eleji találkozóján az írek, hogy állítsák vissza a régi rendszert, amelyben egyedenként járt a támogatás.