Ábrahám
17 °C
29 °C

Hatalmasra hízlaltuk a jóléti államot

2008.03.18. 10:17
A magyar állam a harmadik a legtöbbet költő országok listáján az Európai Unióban - derül ki az uniós statisztikai hivatal, az Eurostat napokban megjelent kiadványából, ami a 2006-os adatokon alapul. Azóta ugyan mutatkozott némi előrelépés, ám tény: a régiós országoktól, mind egyensúlyi, mind újraelosztási szempontból messze vagyunk.

A magyar állam költötte el a harmadik legtöbb forrást a nemzeti jövedelméből 2006-ban. A GDP 51,9 százalékának megfelelő mértékű kiadási összegnél többet csupán a svédek és a franciák esetében mért az Eurostat. Nagyon magas tehát az újraelosztási hányad, a megtermelt jövedelemnek több mint a felét újraosztja a lakosság és a vállalatok csoportjai között az állam.

A GDP-arányos kiadási listán más térségbeli ország a közelében sincs Magyarországnak. A jóval fejlettebb Szlovénia is csak a 12., utána már a lengyelek jönnek a régiós rangsorban, akik (az akkor még) 25 tagú EU-ban a 16. helyet foglalják el.

Ehhez képest a bevételi oldalon 42,6 százalékos rátával Magyarország mindössze a középmezőnyben van - világosan mutatva, hogy 2006-ban óriási volt a magyar költségvetési hiány. Ugyanakkor jól jelzi az általánosan nagy elvonási szintet az is, hogy a szélesebb értelemben vett régióból Szlovénián kívül így sem előzött meg minket senki, pedig a következő évben a deficit szorításában még emelkedett is a mutató. Idén 44,2 százalékos rátával számol a konvergenciaprogram, ha figyelembe vesszük, hogy ez ügyben inkább az alultervezés a jellemző, akkor tényleg a térség éllovasai lehetünk.

Összességében megállapítható tehát, hogy a magyar gazdaságot az unióban átlagos, ám térségi összevetésben már kifejezetten magasnak mondható állami elvonási szint jellemzi. Az a tény pedig, hogy ez a magas elvonás messze nem fedezi a kiadásokat, egészen egyedülálló. Mivel az előrejelzések szerint az idén minden egyensúlyi problémával küszködő országban csökken a költségvetési hiány, a relatív pozíciójavulásunk vélhetően nem elég arra, hogy az unió utolsó helyéről elmozduljunk.

Az alábbi ábrán a költségvetés GDP-arányos kiadási és a bevételi összegét egyszerre tüntettük fel. Amint látszik, a 2006-os állapot alapján jócskán kilógunk a többi ország közül, illetve a költségvetési egyensúlyi jelző egyenestől is. A konvergenciaprogram alapján 2010-ig jelentős közeledést hajtunk végre, ám a többi ország várható előrelépését figyelembe véve, akkor sem leszünk éltanulók.

Mindehhez érdemes figyelembe venni azt a kockázatot, ami a konvergenciaprogramot övezi. A piac a népszavazás után különösen gyanakodva figyeli a kormányzat reformelkötelezettségét, illetve egyre inkább arra számít, hogy a választásokig újra felpuhul a költségvetés.