Orsolya
7 °C
14 °C

Néha úgy érzed, mintha két valóság létezne?

Több infó

Támogasd a független újságírást, támogasd az Indexet!

Nincs másik olyan, nagy elérésű online közéleti médiatermék, mint az Index, amely független, kiegyensúlyozott hírszolgáltatásra és a valóság minél sokoldalúbb bemutatására törekszik. Ha azt szeretnéd, hogy még sokáig veled legyünk, akkor támogass minket!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Hatalmasra hízlaltuk a jóléti államot

2008.03.18. 10:17
A magyar állam a harmadik a legtöbbet költő országok listáján az Európai Unióban - derül ki az uniós statisztikai hivatal, az Eurostat napokban megjelent kiadványából, ami a 2006-os adatokon alapul. Azóta ugyan mutatkozott némi előrelépés, ám tény: a régiós országoktól, mind egyensúlyi, mind újraelosztási szempontból messze vagyunk.

A magyar állam költötte el a harmadik legtöbb forrást a nemzeti jövedelméből 2006-ban. A GDP 51,9 százalékának megfelelő mértékű kiadási összegnél többet csupán a svédek és a franciák esetében mért az Eurostat. Nagyon magas tehát az újraelosztási hányad, a megtermelt jövedelemnek több mint a felét újraosztja a lakosság és a vállalatok csoportjai között az állam.

A GDP-arányos kiadási listán más térségbeli ország a közelében sincs Magyarországnak. A jóval fejlettebb Szlovénia is csak a 12., utána már a lengyelek jönnek a régiós rangsorban, akik (az akkor még) 25 tagú EU-ban a 16. helyet foglalják el.

Ehhez képest a bevételi oldalon 42,6 százalékos rátával Magyarország mindössze a középmezőnyben van - világosan mutatva, hogy 2006-ban óriási volt a magyar költségvetési hiány. Ugyanakkor jól jelzi az általánosan nagy elvonási szintet az is, hogy a szélesebb értelemben vett régióból Szlovénián kívül így sem előzött meg minket senki, pedig a következő évben a deficit szorításában még emelkedett is a mutató. Idén 44,2 százalékos rátával számol a konvergenciaprogram, ha figyelembe vesszük, hogy ez ügyben inkább az alultervezés a jellemző, akkor tényleg a térség éllovasai lehetünk.

Összességében megállapítható tehát, hogy a magyar gazdaságot az unióban átlagos, ám térségi összevetésben már kifejezetten magasnak mondható állami elvonási szint jellemzi. Az a tény pedig, hogy ez a magas elvonás messze nem fedezi a kiadásokat, egészen egyedülálló. Mivel az előrejelzések szerint az idén minden egyensúlyi problémával küszködő országban csökken a költségvetési hiány, a relatív pozíciójavulásunk vélhetően nem elég arra, hogy az unió utolsó helyéről elmozduljunk.

Az alábbi ábrán a költségvetés GDP-arányos kiadási és a bevételi összegét egyszerre tüntettük fel. Amint látszik, a 2006-os állapot alapján jócskán kilógunk a többi ország közül, illetve a költségvetési egyensúlyi jelző egyenestől is. A konvergenciaprogram alapján 2010-ig jelentős közeledést hajtunk végre, ám a többi ország várható előrelépését figyelembe véve, akkor sem leszünk éltanulók.

Mindehhez érdemes figyelembe venni azt a kockázatot, ami a konvergenciaprogramot övezi. A piac a népszavazás után különösen gyanakodva figyeli a kormányzat reformelkötelezettségét, illetve egyre inkább arra számít, hogy a választásokig újra felpuhul a költségvetés.