Timót, Xénia
-4 °C
3 °C

Minden nyolcadik nyugdíjasnak jól megy

2008.07.21. 12:05
Ugyan a havi 75-82 ezer forint között mozgó átlagnyugdíj nem hangzik soknak, a 2,5-3 milliós nyugdíjas rétegből mégis sokan jobban élnek, mint egy átlagalkalmazott. Minden nyolcadik nyugdíjas többet kap havonta az államtól, mint amennyit egy alkalmazott hazavisz, 102 ezer nyugdíjas havi 150 ezernél is magasabb járandóságra jogosult. Rétegeződik a nyugdíjas társadalom.

Nyugodtan mondhatjuk, a magyar társadalomban széles körben elterjedt sztereotípia, hogy a nyugdíjasok szegények. De nemcsak az utca emberének fejében van az a kép az idősekről, hogy havonta alig tudnak kijönni járandóságukból - még ha ismerőseiktől majdnem mindenki hall olyan nyugdíjasról, aki munkába vonulása után nagy jövedelemhez jutott -, a politikusok is egységes szegény tömbnek tekintik a nyugdíjasok hárommilliós rétegét. Nemrég hívták fel a figyelmet fiatal közgazdászok, hogy ez tévképzet, a nyugdíjas és a szegény nem rokon értelmű szavak; a számok inkább azt támasztják alá, hogy a nyugdíjasok csoportja nem homogén, vannak, akik hónapról hónapra kénytelenek spórolni, mások viszont igencsak szép járandóságot vesznek fel.

Havi átlag 75, esetleg 82 ezer forint mire elég?

A sztereotípiát nemcsak az táplálhatja, ahogyan sokszor a médiában feltüntetik a nyugdíjasokat, hanem első blikkre talán az átlagnyugdíj összege is. Bár itt egy kis nehézségbe ütközünk, ugyanis a nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban és járadékban részesülő, valamivel több mint hárommillió személy közé nemcsak a korhatárt betöltött vagy azalatti öregségi nyugdíjasok, vagy a korhatár alatti, illetve korhatárt betöltött rokkantnyugdíjasok tartoznak, hanem például az özvegyi nyugdíjasok, a korengedményes nyugdíjasok, az árvaellátásban részesülők vagy a baleseti járadékot kapók is. Arról sem szabad megfeledkeznünk, hogy egy nyugdíjas többféle ellátásban részesülhet, például az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött nyugdíjas özvegyi nyugdíjat is kaphat.

Ha a legtágabb kört és a teljes ellátást nézzük, az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság adatai szerint (a 2008.04.04-i dátumú, pdf-formátumú kiadvány) - az idén januári állapot alapján - havi 74 100 forint volt az átlagos nyugellátás.

Furcsa viszonyok

A magyar nyugdíjrendszer abnormális működésére vall, hogy ma lényegesen több járandóságot kap az a nyugdíjas, aki nem töltötte be a rá vonatkozó nyugdíjkorhatárt, mint az, aki betöltötte. A korhatár feletti öregségi nyugdíjasok átlagosan 75 ezer forint öregségi nyugdíjat kaptak (a férfiak 90, a nők majdnem 67 ezret) idén januárban, míg a korhatár alattiak csaknem 102 ezer forintot (a férfiak 120, a nők 91 ezer forintot).

A rokkantnyugdíjazott, ám azóta már az öregségi nyugdíjkorhatárt elértek átlagosan 69 ezer forint öregségi nyugdíjhoz jutnak (a férfiak 77, a nők 61 ezer forinthoz), az öregségi korhatár alatti rokkantnyugdíjasok - akik ezért rokkantnyugdíjat kapnak - 60 ezer forintnyi járandóságra (a férfiak 65, a nők 55 ezer forintra) számíthatnak.

Nagyobb információtartalommal bír, ha csak a saját jogú nyugdíjasokat nézzük, vagyis a hárommilliós körből kivesszük az özvegyi és szülői nyugdíjban, árvaellátásban, baleseti járadékban, a megváltozott munkaképességűek járadékában, rokkantsági járadékban és egyéb járandóságban részesülőket. Így a korhatár alatti, illetve azt betöltött öregségi, rokkantsági és baleseti rokkantsági nyugdíjasok, valamint a bányász- és korengedményes nyugdíjban részesülők maradnak: ez a 2,5 millió fő átlagosan havi 82 ezer forintot kap az összes ellátását beleértve.

Ha csak a főellátást nézzük (vagyis a fenti példában szereplő öregségi nyugdíjkorhatárt elért, de özvegyi nyugdíjat is kapó esetében csak a rendes öregségi nyugdíjat nézzük), akkor azt kapjuk, hogy alig 75 ezer forinthoz jut az átlagnyugdíjas.

Bármelyik összeget is vesszük alapul, a havi 75 ezer forint vagy a havi 82 ezer forint egyaránt elég alacsony summának tűnik. Tavaly a KSH által számított létminimum (pdf-formátum) az egytagú nyugdíjas-háztartásban alig maradt el a havi 60 ezer forinttól, egy két nyugdíjas alkotta háztartásban havonta fejenként 51 400 forint volt a nyugdíjminimum. Ennek alapján havonta 15-30 ezer forinttal kap többet egy átlagnyugdíjas, mint amennyi a létminimumon való életéhez szükséges.

Minden nyolcadik nyugdíjas jobban él, mint egy átlagmunkás

Érdemes azonban a táblázatok mélyére nézni, mert az átlag önmagában kevés információval bír, elfedi a szélsőségeket.

Ahhoz, hogy azt mondhassuk, valamekkora összegű nyugdíj soknak tekinthető, kell egy viszonyítási pont. Úgy gondoljuk, az átlagbér jól betölti ezt a szerepet. Nem szorul talán különösebb magyarázatra, hogy ha egy nyugdíjas nagyobb jövedelemhez jut, mint a munkával megkereshető átlagkereset (miközben az átlagnyugdíj valahol 75-82 ezer között mozog), akkor úgy tekintünk rá, hogy viszonylag sok járandóságot kap - szegénynek meg végképp nem lehet nevezni. (A nyugdíj nettó járandóság, nem kell utána adózni, ezért a nettó, hazavitt bérrel hasonlítjuk össze. Tény, hogy a keresőképesek közül sokan feketén egészítik ki hivatalos jövedelmüket. De a nyugdíjasok esetében is előfordulhat, hogy a nyugdíjas nem teljesen legális munkával egészíti ki járandóságát, ez persze feltehetőleg elsősorban a korengedményeseknél jellemző is, torzítás mindenesetre a valóságos jövedelmi viszonyoktól mind az alkalmazottaknál, mind a nyugdíjasoknál jelen van.) Mivel a legfrissebb nyugdíj-statisztikai adatok is a 2008. januári állapotot mutatják, ezért az idén januári átlagbérhez mérjük a nyugdíjakat: idén az első hónapban 120 ezer forint volt az alkalmazottak nettó átlagkeresete, és egyébként itt stagnál azóta is.

A nyugdíjasok legnagyobb létszámú csoportja a rendes öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött, illetve az alatti öregségi nyugdíjasok, 1,7 millióan vannak. (A nyugdíjkorhatár ma a férfiaknál 62, a nőknél 61 év, de a nők jövőre utolérik a férfiakat.) Ha a teljes ellátást nézzük, vagyis az öregségi nyugdíjban részesülők esetében e mellé hozzávesszük a másfajta nyugdíjellátást is, azt találjuk, ma az öregségi nyugdíjasok közül 257 ezren kapnak többet havi 120 ezer forintnál. Ez azt jelenti, minden hatodik-hetedik öregségi nyugdíjas jut több jövedelemhez, mint egy átlagos alkalmazott. Havi 150 ezernél többet 89 ezren kapnak, vagyis húszból egy öregségi nyugdíjas jelentősen több pénzhez jut, mint egy átlagos bérből és fizetésből élő.

 
 A havi átlagkeresetnél nagyobb saját jogú nyugdíjban részesülők száma és  aránya a teljes ellátás alapján
    Havi 120 ezer forint felett   Havi 150 ezer forint felett
  Ellátástípus   Fő  (ezer)   Ellátástípuson belüli  arány (%)   Fő  (ezer)   Ellátástípuson  belüli arány (%)
  Öregségi nyugdíjak  (1,716 millió fő)   257   15   89   5
  Korbetöltött rokkantsági  (362 ezer fő)   21   6   4,5   1,3
  Bányász- és  korengedményes nyugdíj  (11,8 ezer fő)   6,8   55   3,5   28
  Korhatár alatti rokkantsági  nyugdíj (433 ezer fő)   13,9   3,2   3,7   0,9
  Saját jogú nyugdíjak,  összesen (2,523 millió fő)   300   12   102   4

Ha csak a főellátást néznénk, vagyis csak az öregségi nyugdíjat számítanánk, arra jutnánk, hogy 203 ezren vannak a havi 120 ezer fölötti csoportban, vagyis a korhatár alatti és feletti öregségi nyugdíjasok közül minden nyolcadiknak nagyobb az öregségi nyugdíja, mint egy átlagos munkaviszonyban levő személy jövedelme.

A korengedményesek a nyerők

A 2,5 millió saját jogú nyugdíjas közül a bányász- és korengedményes nyugdíjasoknál fordul elő messze a legnagyobb arányban a havi 120 ezer forint fölötti járandóság. A valamivel kevesebb mint 12 ezer fős rétegből 55, illetve 58 százalék a havi 120 ezer forint fölötti járandósággal rendelkezők aránya (teljes, illetve főellátás alapján), vagyis minden második korengedményes nyugdíjas jut az átlagbérnél több jövedelemhez. Havi 150 ezer forintnál többre a csoport minden negyedik tagja jogosult.

A kort betöltött és a korhatár alatti rokkantnyugdíjasoknál az öregségi nyugdíjasoknál tapasztalt arány harmada-negyede jellemző.

Mindezek összességében azt jelentik, hogy 2,5 millió saját jogú nyugdíjasból a teljes ellátást vizsgálva 300 ezren kapnak havi 120 ezer forintnál többet. Minden nyolcadik nyugdíjas tehát nagyobb jövedelemmel rendelkezik, mint egy átlagalkalmazott. Havi 150 ezer forintnál többet 102 ezer nyugdíjas, a saját jogú nyugdíjasok négy százaléka mondhat magáénak.

Ha csak a főellátást nézzük, kicsivel kisebb rátákat kapunk. Ennek alapján minden tizedik-tizenegyedik nyugdíjas van jobb helyzetben, mint egy átlagmunkás, és minden harmincadik kap havi 150 ezer forintnál többet.

Akik nemrég mentek nyugdíjba, megfogták az isten lábát

Ugyancsak érdekes eredményekre juthatunk, ha közelebbről szemügyre vesszük, hogy befolyásolja-e a mai nyugdíjat a nyugdíjazás éve. Bár a férfiak és nők a nyugdíjkorhatárának emelkedése egészen más pályát írt le, és többek között ezért a mintázat kicsit eltér a két nemnél, a lakosságot nem megbontva jól elkülöníthető periódusokat találunk.

Az öregségi nyugdíjaknál a főellátás alapján azt találjuk, hogy az 1970-1998 között nyugdíjba vonultak ma 66 és 76 ezer forint közötti járandóságot kapnak átlagosan. Az ezredfordulóval egy kisebb ugrás következik, tehát akik 2000-2003 között mentek nyugdíjba, azok ma 80-85 ezer forint között kapnak.

Egy még nagyobb, jelentős ugrás következett be a 2004-ben nyugdíjba vonultak esetében, ők átlagosan havi 94 ezer forintot kapnak a nyugdíjbiztosítótól, a 2005 és 2007 között nyugdíjazottakat átlagosan pedig 98-99 ezer forint illeti meg. Érdekesség, hogy idén január végéig kétszázan választották a nyugdíjat, ők átlagosan 153 ezer forintra számíthatnak. (Mivel ez a csoport nagyon kis létszámú, messzemenő következtetéseket nem érdemes levonni az átlagnyugdíjukból.)

Ha a teljes ellátást nézzük, ugyanezeket a lépcsőfokokat látjuk, természetesen valamivel nagyobb havi nyugdíjakkal.

A 2004-es nagy megugrást vélhetően a 2002-ben végrehajtott nagy közalkalmazotti béremelés és annak 2003-ra áthúzódó hatása, továbbá a versenyszektorbeli béreket is inkább 2003-ban meglódító hatása áll. Az azóta 2006-ig folytatódó gyors bérdinamika egy kicsit még rá is tett erre, amit az mutat, hogy a 2005-2007 között nyugdíjba vonulók kapnak a legtöbbet az öregségi nyugdíjasok közül. Aki 1997-ben ment nyugdíjba, az ma havi 20 ezer forinttal kevesebb öregségi nyugdíjat kap átlagosan, mint aki tavaly választotta a nyugellátást.

Az öregségi nyugdíjasok közül durván minden harmadik 2000 óta vonult ki a munkaerőpiacról, és kérte nyugdíjazását. A 2004-es nagy megugrást minden ötödik öregségi nyugdíjban részesülő élvezi ma, 325 ezren vannak azok, akik 2004-2007 között mentek nyugdíjba.

Köszönjük, hogy olvasol minket!

Ha fontos számodra a független sajtó fennmaradása, támogasd az Indexet!