Konrád, Tivadar
4 °C
14 °C

A megszorítással is jól járnak a nyugdíjasok

2008.11.25. 08:18
Világméretű pénzügyi válság ide, a magyar gazdaság 2009-es visszaesése oda, nem is szólva a kormány által bejelentett megszorításokról, a nyugdíjasok az indokoltnál több pénzt kapnak jövőre, így pedig újabb jövedelemátcsoportosítás fog bekövetkezni az inaktívak javára. Az infláció soha nem látott szintre csökkenhet, a gazdasági recesszió pedig 2010 márciusáig tarthat – mondják az OTP Bank elemzői.

Hiába gondolja azt majdnem mindenki, hogy a nyugdíjasok jövőre rosszabbul fognak élni, mert a kormány hozzányúl a 13. havi járandóságukhoz, 80 ezer forintban maximálva és korhatárhoz kötve azt. Valójában ugyanis ez a durván 3 milliós társadalmi csoport a társadalmi nadrágszíjhúzás leple alatt még nagyobbat fog kihasítani a kiadási tortából – így lehet megragadni az OTP Bank elemzőinek legújabb, a jövő évi várható gazdasági és költségvetési folyamatokat szemügyre vevő tanulmányának egyik üzenetét.

Minden a túltervezett inflációs miatt van

A bank elemzői központjának munkatársai úgy látják, a 13. havi nyugdíjhoz kötődő lépéssel a kormány 66 milliárd forintot takarít meg. Ezt azonban bőven ellensúlyozza, hogy az indokoltnál jóval nagyobb lesz jövőre a nyugdíjemelés mértéke.

Utóbbi magyarázata a részletekben rejlik. A nyugdíjakat a svájci indexálás alapján emelik év elején, ami azt jelenti, fele részben a várható infláció, fele részben pedig az országos nettó keresetemelkedés határozza meg a nyugdíjak növelésének mértékét. Novemberben aztán, amikor már elég nagy biztonsággal látható, hogy valójában hogyan is alakul adott évben ez a két mutatószám (illetve pontosabban az infláció helyett a nyugdíjasok által vásárolt képzeletbeli vásárlói kosár inflációja), a kormány év elejéig visszamenőleges nyugdíjemelésről szokott dönteni.

A kormány az immár harmadszor átdolgozott 2009-es költségvetési tervet arra alapozza, hogy 4,5 százalékos infláció és 2 százalékot el nem érő nettó átlagkeresetemelkedés várható jövőre. Ez alapján pedig 3,1 százalékkal tervezi emelni januártól a nyugdíjasok járandóságát. Igen ám, de az infláció messze nem lesz 4,5 százalék, hanem csak 1,2 százalék várható, és a nettó átlagkereset növekedése is kicsivel moderáltabb maradhat - hívják fel a figyelmet az OTP Bank elemzői. Így pedig csupán 1,1 százalékkal lenne indokolt januárban növelni a nyugdíjakat, nem pedig 3,1 százalékkal, ahogyan az a kormány szándékában áll.

A 2 százalékpontnyi differencia első blikkre talán elhanyagolhatónak tűnik, de valójában sok-sok tízmilliárd forintnyi pluszpénzt jelent. Ez a 2 százalékpont a nyugdíjaknál durván 60-70 milliárd forintot takar, és mivel sok szociális ellátás a nyugdíjemeléshez, nyugdíjminimumhoz kötött, ezért a szociális ágon még pár tízmilliárd forint ehhez még hozzájön úgy is, hogy például a családi pótlék emelésére csak szeptemberben kerül sor. Összességében úgy kalkulálnak a közgazdászok, hogy a GDP arányában 0,25 százalékos megtakarításhoz (ami az egyébként sokak szerint káros 13. havi nyugdíjat érinti) egy 0,6 százalékos lazítás társul, így pedig a GDP arányában a nyugdíj- és szociális kiadások jövőre emelkedni fognak.

Ugyan novemberben a kormánynak lehetősége lenne a valós adatoknak megfelelően korrigálni az év eleji nyugdíjemelést, ami a fent leírtaknak megfelelően azt jelentené, hogy vissza kellene venni a 3 millió nyugdíjastól és a sok százezer, szociális ellátásban részesülőtől az apanázs egy részét, ám a múltban ilyenre soha nem volt még példa - emlékeztetnek az elemzők, sugallva, hogy ilyenre most sem számítanak.

Minden ötödik állami forint a nyugdíjasoké - és még több lesz

Mivel jövőre a gazdaság az OTP Bank előrejelzése szerint a kormány által vártnál is nagyobb mértékben, 1,6 százalékkal eshet vissza - ez reál GDP-adatot jelent, ami a nominális GDP-ben 2,5 százalékos csökkenésnek felel meg -, a nyugdíjkiadások emelkedése ezzel együtt ahhoz vezet, hogy a nyugellátások GDP-ben mért részaránya jelentősen megemelkedik, vagyis az állami kiadási tortából kihasított szeletük nagyobb lesz. Tudvalevő: most már öt állami forintból minden harmadik, sőt, annál is kicsit több a jóléti ellátásokra megy, a nyugdíjasok pedig ezen három forintból egyet kapnak.

Az aktívak által fizetett adók és járulékok viszont masszívan emelkedni fognak. Hiába lesz viszonylag moderált a béremelés és hiába csökken a foglalkoztatottak száma, ám egyrészt a személyijövedelemadó-rendszer változatlanul hagyása önmagában is növeli az elvonást, másrészt pedig a nominális GDP - mint említettük - 2,5 százalékkal visszaesik, ezért ezek eredőjeként az adók, járulékok GDP-hez mért aránya folyamatosan emelkedni fog 2010 végéig biztosan.

Az inaktívak állami kiadásokból való részesedése növekszik, az aktívakat sújtó elvonások emelkednek, így ez ahhoz vezet, hogy az aktívak irányából jelentős jövedelemátcsoportosítás fog megvalósulni az inaktívak irányába - összegzi a tanulmány. Ne feledjük: mindez akkor következik be, amikor a gazdaság recesszióba süllyed és éppen hogy a foglalkoztatottság megőrzése lenne a cél. Emlékeztetőül: a 2006 előtti időszakban is az inaktívaknak kedvezett elsősorban a kormány és a 2006 nyarán indult költségvetési kiigazítás is őket érintette a legkevésbé hátrányosan, vagyis relatív pozíciójuk javult.

Soha nem látott szintre csökken az inflációs és a hiány

Az OTP Bank elemzése ezen kívül is több említésre méltó eredménnyel szolgál. A költségvetési hiány - ahogyan korábbi cikkünkben utaltunk rá - idén beállíthatja a történelmi minimumot (amelyet még 2000-ben ért el), és a GDP 3 százaléka alá szorulhat minimálisan, ez pedig azt jelentené, hogy már csont nélkül teljesítenénk az euróátvétel költségvetési kritériumát. Jövőre pedig folytatódik a deficitmérséklés - részben köszönhetően annak, hogy az IMF a nekünk nyújtott sokmilliárd eurós mentőcsomag fejében közelről monitorozza az állami gazdálkodásunkat -, a GDP 2,4, majd 2010-ben 1,8 százalékára apadhat a büdzsé hiánya, még akkor is, ha a fent írtak miatt a hiánycsökkentés kedvezőtlen szerkezetben történik.

Említettük, hogy az infláció jövőre nagyon alacsony szintre szelídülhet az OTP Bank elemzői szerint. Ennek oka, hogy visszafogott lesz a béremelés, az elbocsátások pedig a bértömegen keresztül a belső keresletet is gyengíti. Ezen kívül az olaj és az élelmiszerek ára is mérséklődhet. 2009-ben és 2010-ben mindezekért egyessel kezdődhet a fogyasztói árindex: jövőre 1,2, rá egy évre pedig 1,4 százalékos lehet az éves átlagos infláció.

Ami pedig a gazdasági teljesítményt illeti: a mélypontot a jövő esztendő második negyedében érhetjük el az elemzés szerint, amikor is 3 százaléknál is nagyobb ütemű visszaesést szenvedhet el a magyar gazdaság. 2009 egészében tehát 1,6 százalékkal csökkenhet a GDP, sőt, a visszaesés még 2010 első negyedében is folytatódhat, onnan kezdve azonban már pozitív tartományba kerülhet a gazdasági növekedés. 2010-ben összességében 2,5 százalékos élénkülésre számítanak az OTP Bank szakértői.