Év közben kedhetnek új életet a cégek

A cégbejegyzés olcsóbb és egyszerűbb lehet, különösen az elektronikus módszert választók számára, a meglevő társasági szerződéseken viszont több formai változást is át kell vezetni (jövő szeptemberig). Nagyobb lesz az ügyvezetők személyes felelőssége - ezt a csődtörvény ugyancsak mostantól érvényes módosításai is rögzítik -, valamennyit enyhülnek viszont a taggyűlések formális kötöttségei. Az idei második félév a szokásosnál több és nagyobb horderejű változást hoz a cégek életében: új törvény szabályozza egyebek közt a gazdasági társaságok életét, illetve a cégeljárást.

Színlelt szerződés, középfokú minimálbér

Új társasági forma is születik, a nonprofit gazdasági társaság, ennek az ad jelentőséget, hogy 2009. június 30-ig minden mai közhasznú társaságnak el kell döntenie, átalakul-e az új forma szerint vagy jogutód nélkül megszűnik. Sokkal közelebbi és fenyegetőbb dátum az idei június 30., amikor is végleg lejár a színlelt szerződések felszámolására adott moratórium - az APEH fokozott és célzott ellenőrzésekre készül, de a foglalkoztatási jogviszonyokat szinte bármilyen vizsgálat keretében ellenőrizhetik. Az a cég, amelyiknél mához egy hétre akár egyetlen színleltnek minősített szerződést is találnak, súlyos bírságra, visszamenőleges befizetésekre számíthat.

Ugyancsak a második félévtől nehezíti meg a vállalatok életét a középfokú végzettségűeknek, szakképzetteknek adandó magasabb minimálbér - egyelőre sovány vigasz, hogy ennek a Munka törvénykönyvében beígért további emelése jövőre várhatóan elmarad.

Olcsóbb és egyszerűbb cégbejegyzés

Július elsején lép életbe a gazdasági társaságokról, illetve a cégeljárás szabályairól szóló új törvény, amely számos ponton módosítja a cégek életét, már létrejöttük pillanatától. Olcsóbb lesz elektronikus úton megszületni: az így beadott dokumentumok esetén a cégbejegyzés közzétételének díja 5 ezer, a változásoké 3 ezer forint lesz (egy papíralapú kft.-alapítás cégbejegyzési illetéke ma 100 ezer forint, bt.-nél ugyanez 50 ezer, a közzétételi díj 25 ezer, illetve 14 ezer forint).

Az új törvény - ötezer forintos illeték mellett - lehetővé teszi a névfoglalást, így a cégbíróságtól már a cég bejegyzése előtt is kérni lehet a választott név vizsgálatát. A törvényhez mellékeltek szerződésmintákat is, amelyek használata esetén a társasági szerződés tartalmát a benne foglalt rendelkezések alkotják (közjegyzőre, illetve ügyvédre vagy jogtanácsosra továbbra is szükség van). Ha a gazdasági társaság létrejöttéhez alapítási engedély szükséges, akkor a cégbírósági bejelentést az engedély kézhezvételétől számított 15 napon belül kell megtenni a korábbi 30 nap helyett. 2007. október elsejétől szerződésminták alkalmazása esetén 15 munkanapról nyolcra rövidülnek a cégbejegyzési határidők.

Változik a társasági szerződésben kötelezően feltüntetendő adatok köre: a tevékenységi köröknél ezentúl csak a főtevékenységet és az engedélyköteleseket kell cégjegyzékbe venni. Minden társasági formára vonatkoznak azok az új előírások, amelyeket át kell vezetni a meglevő társasági szerződéseken - határidő 2007. szeptember 1. -, például a cég tagjai, vezető tisztségviselői, felügyelőbizottsági tagjai, valamint könyvvizsgálója esetében fel kell tüntetni az anyjuk nevét is.

Jogi személyiségek vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok esetében azok cégjegyzékszámát vagy nyilvántartási számát kell megadni. A kft.-k és a bt.-k taggyűlését ezentúl a tagok gyűlésének hívják - ezt is át kell vezetni a szerződésekben. Ezentúl nem állhatnak majd munkaviszonyban egy társasággal annak vezető tisztségviselői (más minőségben továbbra is engedélyezett a munkaviszonyban történő foglalkoztatás); a már meglevő munkaszerződéseket öt éven belül át kell alakítani. A helyükbe lépő megbízási jellegű jogviszony azzal is jár majd, hogy a cégek vezető tisztségviselői teljes vagyonukkal felelnek majd.

Új társasági formaként létrejön a nonprofit gazdasági társaság is, aminek az adja a jelentőségét, hogy 2009. június 30-ig minden mai közhasznú társaság köteles dönteni arról, hogy átalakul-e az új forma szerint vagy jogutód nélkül megszűnik.

Júliustól mehetnek az fb-k

A július elsejétől életbe lépő új társasági törvény nyilvános társaságok esetében a felügyelőbizottságok létét már nem tartja kötelezőnek. Így számos nyilvános társaságnál felválthatja azt egy kibővített feladatkörű igazgatóság, amelyet ekkor igazgatótanácsnak hívnak majd. Az új gt. szigorúan elkülöníti a zártkörűen és nyilvánosan működő részvénytársaságokat, ez utóbbiaknál háromtagú audit bizottságok felállítását teszi kötelezővé. Ez a testület véleményezi majd a nyilvános cég beszámolóit, s kapcsolatot tart a könyvvizsgálóval is. Változnak a társasági törvény befolyásszerzésre vonatkozó szabályai is, a nagytulajdonos ezentúl csak zártkörű cégeknél lesz kötelezve a kisebbségi részvényesek papírjainak megvásárlására, ha többségbe kerül (75 százalékos befolyás felett). A nyilvános cégeknél ezt a kérdéskört a tőkepiaci törvény szabályozza. Erősödnek emellett a kisebbségi jogok, a kisrészvényesek már egyszázalékos tulajdonrésszel is kezdeményezhetik valamely kérdés közgyűlési napirendre tűzését.