Hedvig
5 °C
23 °C

Néha úgy érzed, mintha két valóság létezne?

Több infó

Támogasd a független újságírást, támogasd az Indexet!

Nincs másik olyan, nagy elérésű online közéleti médiatermék, mint az Index, amely független, kiegyensúlyozott hírszolgáltatásra és a valóság minél sokoldalúbb bemutatására törekszik. Ha azt szeretnéd, hogy még sokáig veled legyünk, akkor támogass minket!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Rosszul járunk, ha bankot váltunk

2007.05.31. 08:26
Az éles verseny miatt a jelzáloghitelek csak a harmadik év után kezdenek el nyereséget termelni a banknak, vélik szakértők. Az ügyfeleknek arra kell odafigyelniük, hogy azok, akik bankot váltanak, rosszul fognak járni, legalábbis ha elfogadják a polgári törvénykönyv tervezett módosítását.

A jelzáloghitel-piacon a jutalékverseny olyan szintre jutott, hogy a hitelek lényegében csak a harmadik év után kezdenek el nyereséget termelni a banknak – nyilatkozta a Napi Gazdaságnak Jánosi Zoltán, az MKB Bank igazgatója. A Napi által megkérdezett banki vezetők szerint manapság a szerződéses hitelösszeg 2-3 százalékát fizetik ki az ügyfelet közvetítő harmadik félnek a folyósítással párhuzamosan.

Sikerdíj jellegű jutalék

A jutalék sikerdíj jellegű, azaz nem függ attól, hogy a szerződés mennyi ideig marad meg a banki könyvekben – szemben például a biztosítási szektorral, ahol az ügynököt az úgynevezett speratív (követő) jutalékkal ösztönzik a szerződés fenntartására. Ez annak fényében nem érdektelen – sorolja saját adataikat Gyuris Dániel, az FHB Jelzálogbank vezérigazgatója –, hogy a banknál bedőlt hitelek 46 százalékánál már az első évben jelentkeznek a fizetési problémák.

A biztosítási piacon, sőt az utóbbi időben már a lízingüzletágban is élnek a piaci szereplők a jutalék-visszaírás lehetőségével – azaz az idő előtt megszűnő szerződés után visszakérik az ügynöktől a „meg nem szolgált” részt. Ez ma a hitelközvetítés terén lényegében ismeretlen fogalom – mondja Magapatona Péter, a Budapest Bank jelzálogüzletágának irányítója. Jánosi Zoltán szerint elvben van lehetőség a jutalék-visszaírásra, de alkalmazása azért aggályos, mert az ügynökök valóban csak közvetítik a hiteligényeket, a döntést minden esetben a folyósító bank hozza meg, a saját kockázatelbírálása alapján. Az MKB tapasztalatai szerint ráadásul az ügynökhálózat által közvetített hitelek esetében kisebb a kétes kinnlevőségekre képzett céltartalék-állomány, mint a hálózatból érkező kölcsönöknél.

Rosszabb lesz ügyfélnek

Arról aligha az ügynök tehet, ha az ügyfél elveszti a munkahelyét – ad igazat az FHB első embere is, ám Gyuris Dániel felhívja a figyelmet a tőlünk nyugatabbra terjedő gyakorlatra is. A piacon versenyző hitelintézetek és ügynökeik előszeretettel keresik meg más bankok adósait olcsóbb, hitelkiváltó hiteltermékükkel – például az Egyesült Királyságban szinte minden héten kapnak új, kedvezőbb ajánlatot az ügyfelek.

Az ellen nem lehet tiltakozni, ha egy ügyfél az alacsonyabb törlesztőrészletet választja – vélekedik Magapatona Péter –, ám az már aggályos lehet, ha ezt az ajánlatot attól a hitelközvetítőtől kapja, aki korábban kiközvetítette őt az eredeti kölcsönnyújtóhoz. A megkérdezett bankvezetők szerint messze nem tendencia még, hogy egyes hitelközvetítők a többszörös jutalék érdekében időről időre megmozgatják állományukat a bankok között, ám nem zárták ki, hogy ez bizony realitás lehet a jelenlegi jogi környezetben. Az ügyfél a jövőben bizonyosan rosszul jár – hívta fel a figyelmet Gyuris Dániel –, hiszen a Ptk. napirenden lévő módosítása szerint a hitelintézeteknek az előtörlesztési díjban joguk lesz az ügyféllel megfizettetniük elmaradt hasznukat s kimutatható költségeiket.

A banki szakemberek úgy vélik, mindenképpen egyértelműsíteni kell a hitelközvetítési szabályokat. Gyuris Dániel szerint tiltani kell a ma még általánosnak mondható kétoldalú megállapodásokat, amikor a közvetítő az ügyféltől és a banktól is jutalékot kap egy-egy ügyletért - a jelenlegi szabályozás szerint jogszerűen. A szabad rablás kora a hírek szerint legkésőbb a pénzügyi eszközök piacairól szóló uniós MiFID-szabályozás életbelépéséig tart majd, akkor az ilyen jogviszonyok egyértelműbb előírására kényszerülnek majd a nemzeti hatóságok.