Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!További Magyar cikkek
A jelzáloghitel-piacon a jutalékverseny olyan szintre jutott, hogy a hitelek lényegében csak a harmadik év után kezdenek el nyereséget termelni a banknak – nyilatkozta a Napi Gazdaságnak Jánosi Zoltán, az MKB Bank igazgatója. A Napi által megkérdezett banki vezetők szerint manapság a szerződéses hitelösszeg 2-3 százalékát fizetik ki az ügyfelet közvetítő harmadik félnek a folyósítással párhuzamosan.
Sikerdíj jellegű jutalék
A jutalék sikerdíj jellegű, azaz nem függ attól, hogy a szerződés mennyi ideig marad meg a banki könyvekben – szemben például a biztosítási szektorral, ahol az ügynököt az úgynevezett speratív (követő) jutalékkal ösztönzik a szerződés fenntartására. Ez annak fényében nem érdektelen – sorolja saját adataikat Gyuris Dániel, az FHB Jelzálogbank vezérigazgatója –, hogy a banknál bedőlt hitelek 46 százalékánál már az első évben jelentkeznek a fizetési problémák.
A biztosítási piacon, sőt az utóbbi időben már a lízingüzletágban is élnek a piaci szereplők a jutalék-visszaírás lehetőségével – azaz az idő előtt megszűnő szerződés után visszakérik az ügynöktől a „meg nem szolgált” részt. Ez ma a hitelközvetítés terén lényegében ismeretlen fogalom – mondja Magapatona Péter, a Budapest Bank jelzálogüzletágának irányítója. Jánosi Zoltán szerint elvben van lehetőség a jutalék-visszaírásra, de alkalmazása azért aggályos, mert az ügynökök valóban csak közvetítik a hiteligényeket, a döntést minden esetben a folyósító bank hozza meg, a saját kockázatelbírálása alapján. Az MKB tapasztalatai szerint ráadásul az ügynökhálózat által közvetített hitelek esetében kisebb a kétes kinnlevőségekre képzett céltartalék-állomány, mint a hálózatból érkező kölcsönöknél.
Rosszabb lesz ügyfélnek
Arról aligha az ügynök tehet, ha az ügyfél elveszti a munkahelyét – ad igazat az FHB első embere is, ám Gyuris Dániel felhívja a figyelmet a tőlünk nyugatabbra terjedő gyakorlatra is. A piacon versenyző hitelintézetek és ügynökeik előszeretettel keresik meg más bankok adósait olcsóbb, hitelkiváltó hiteltermékükkel – például az Egyesült Királyságban szinte minden héten kapnak új, kedvezőbb ajánlatot az ügyfelek.
Az ellen nem lehet tiltakozni, ha egy ügyfél az alacsonyabb törlesztőrészletet választja – vélekedik Magapatona Péter –, ám az már aggályos lehet, ha ezt az ajánlatot attól a hitelközvetítőtől kapja, aki korábban kiközvetítette őt az eredeti kölcsönnyújtóhoz. A megkérdezett bankvezetők szerint messze nem tendencia még, hogy egyes hitelközvetítők a többszörös jutalék érdekében időről időre megmozgatják állományukat a bankok között, ám nem zárták ki, hogy ez bizony realitás lehet a jelenlegi jogi környezetben. Az ügyfél a jövőben bizonyosan rosszul jár – hívta fel a figyelmet Gyuris Dániel –, hiszen a Ptk. napirenden lévő módosítása szerint a hitelintézeteknek az előtörlesztési díjban joguk lesz az ügyféllel megfizettetniük elmaradt hasznukat s kimutatható költségeiket.
A banki szakemberek úgy vélik, mindenképpen egyértelműsíteni kell a hitelközvetítési szabályokat. Gyuris Dániel szerint tiltani kell a ma még általánosnak mondható kétoldalú megállapodásokat, amikor a közvetítő az ügyféltől és a banktól is jutalékot kap egy-egy ügyletért - a jelenlegi szabályozás szerint jogszerűen. A szabad rablás kora a hírek szerint legkésőbb a pénzügyi eszközök piacairól szóló uniós MiFID-szabályozás életbelépéséig tart majd, akkor az ilyen jogviszonyok egyértelműbb előírására kényszerülnek majd a nemzeti hatóságok.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
