Nyolc százalék maradt a kamat

2007.01.22. 14:00
Az elemzők várakozásainak megfelelően 8 százalékon hagyta a jegybanki alapkamat szintjét a monetáris tanács, bár a döntés nem volt egységes. Október óta ennyi a kamat, az elemzők szerint nem is várható változás. A forint erősödve várta a kamatdöntést, délután kettőkor kevesebb, mint 251 egységet kellett adni egy euróért.

A monetáris tanács úgy kezdte az évet, ahogy az előzőt befejezte: változatlanul hagyta a jegybanki alapkamatot. A kamatdöntésről szóló sajtótájékoztatón Auth Henrik, az MNB alelnöke elmondta: a döntést nem egyhangúan hozta meg a tanács, többen – köztük Auth is – 0,25 százalékpontos emelésre szavazott (a szavazati arányok két hét múlva a rövidített jegyzőkönyvből derülnek ki).

A 8 százalékos kamatszintet tavaly októberre érték el öt hónapig tartó, összesen 2 százalékpontnyi emeléssel, azóta nincs változás. A kamatemelésre utaló egyetlen halvány jelet Járai Zsigmond pénteki szavai jelentették: a jegybankelnök egy konferencián azt mondta, az év elején akár két számjegyű is lehet az infláció.

Jelentős inflációs kockázatok

Szapáry helyére Gerhardtot szeretné Járai
Járai Zsigmond jegybankelnök Szapáry György február 21-én lejáró monetáris tanácsi mandátuma miatt új alelnökre tett javaslatot: dr. Gerhardt Ferenc, a CIB korábbi vezérigazató-helyettese, jelenleg az MNB igazgatója a jelölt – jelentette be hétfőn Auth Henrik MNB-alelnök.
A "körülmények miatt" Járai nem tudott egyeztetni a márciustól belépő új MNB-elnökkel - mondta Auth, célozva arra a bizonytalanságra, amit az új elnök személye ismeretének hiánya okoz. Auth azt is elmondta, hogy 8 jelölttel is tárgyalt Járai Zsigmond, de az adott helyzetben csak egy szamély vállalta a jelöltséget. Az új alelnök már nem tagja a monetáris tanácsnak, így 12-re csökken az mt-tagok száma.

A monetáris tanács indoklása szerint a legutóbbi kamatdöntés óta napvilágot látott makrogazdasági adatok nem eredményeztek jelentős változást a tanácsnak a gazdaságról alkotott képében. Az inflációs alapfolyamatot jelző mutatók az elmúlt időszakban az árstabilitást jelentősen meghaladó inflációs környezetre utaltak. Miközben az áralakulást meghatározó egyes tényezők, így például a fogyasztási kereslet, a forint árfolyama és az olajár a mérséklődés irányába mutatnak, a béremelkedési ütem a vártnál magasabb.

A tanács értékelése szerint az infláció várható alakulását övező kockázatok jelentősek, és nagy valószínűséggel a következő hónapokban is fennmaradnak. Tekintettel a bizonytalanságokra, továbbra is figyelemmel kísérik az inflációs folyamatok alakulását és törekszik megakadályozni, hogy az egyszeri árszintnövelő intézkedések a várakozásokon keresztül tovagyűrűző inflációs hatásokkal járjanak – olvasható a kamatdöntésről szóló közleményben.

A kamatszint alapvetően három tényező miatt maradt változatlan. Egyrészt a kormányzati áremelési intézkedéseket nem szükséges ellensúlyoznia a monetáris politikának, mert az csupán egyszeri árszintemelkedést jelent. Másrészt ezek az intézkedések a keresleti hatásuk révén középtávon már inkább gyengítik az inflációs nyomást, mintsem erősítenék. A monetáris tanács emellett azt is figyelembe vette, hogy az árfolyam olyan mértékben erősödött a jegybank feltételes előrejelzésében használt szinthez képest, hogy jóval nagyobb az esély a cél teljesülésére, mint ahogy azt a legutóbbi inflációs jelentés sugallja.

Papírforma

A kamatszint tartása Járai múlt pénteki szavai ellenére sem lepte meg sem a piacot, sem az elemzőket. A forint árfolyama az elmúlt hetekben stabilan 251-253 euró között változott, elsősorban a külső hírek – főleg a zloty gyengülése-erősödése – mozgatták az árfolyamot.

A hétfői kereskedést 251,95 forint/eurós szinten kezdte, az euró ára napközben nem emelkedett, sőt a kamatdöntésről szóló hír kiadásakor 250,95 forinton állt. Az árfolyam ezt követően sem változott érdemben, egy órával később 251,39 forinton kereskedtek az euróval.

Az elemzők – például a Reuters felmérésében résztvevő szakemberek – többsége nemcsak hétfőre, az egész évre stabil, változatlan kamatszintre számít. Ettől legfeljebb egyszer és kismértékben térhet el a monetáris tanács, akkor, ha a mostani kamatszint nem lesz elég, hogy az év eleji, jobbára hatósági áremelések másodlagos hatását kivédje.

Az elemzők kivárásról beszélnek

A döntés kiváró álláspontra utal, a jegybank bizonyos további fontos adatokra várhat, elsősorban a bér- és inflációs statisztikákra. Arra számítunk, hogy a kamatláb szinten marad, ha a forint nem gyengül jelentősen és a béradatok nem lesznek csalódást keltőek (vártnál magasabb növekedési üteműek) – mondta Trippon Mariann, a CIB Bank szakértője.

Tóth Illés, a Budapest Economics elemzője azt emelte ki, hogy a testület nem volt kamatemelési kényszer alatt, mivel a forint erős, és a decemberi inflációs statisztika sem volt meglepő. A felfelé mutató inflációs kockázatok és az inflációemelkedés másodlagos hatásai körüli bizonytalanságok miatt szigorú monetáris tanácsi kommentárra számítunk.