Kamatvágások hada várható, de csak jövőre

Jövő hétfőn dönt az irányadó, már május vége óta 8,5 százalékon álló irányadó rátájáról az MNB monetáris tanácsa, amellyel együtt teszi közzé a jegybanki stáb a friss inflációs jelentést (időközi felülvizsgálat). A Portfolio.hu felmérése szerint a piaci szakértők egybehangzó várakozása szerint tartás lesz az augusztus 25-i döntés, ugyanakkor nagy a megosztottság abban, hogy lesz-e lehetőség egy-két 25 bázispontos csökkentésre év végéig, vagy sem. A választ adók közül heten számítanak arra, hogy a jegybank a jövő év elejéig kivárhat a kamatcsökkentési sorozat elindításával, de az elég intenzívnek ígérkezik: a konszenzus szerint egészen 7,25-7,5 százalékig mérséklődhet az irányadó kamatláb.

A következő időszak várható kamatdöntései miatt arra is rákérdeztünk, hogy hogyan változhat (változhat-e egyáltalán) a 2009-es és 2010-es átlagos inflációra vonatkozó jegybanki prognózis. A visszajelzést küldők szerint jellemzően vagy szinten maradnak az előrejelzések (2009-re 4,2 százalék, 2010-re 3,0 százalék), vagy néhány tized százalékponttal csökkennek. Ez főként abból ered, hogy a legutóbbi, májusi inflációs jelentés készítéséhez 253,8 forint/eurós árfolyamot használt fel a stáb, míg a mostanihoz 231,1-es érték szerepelhet. Azaz a forint közel 9 százalékos erősödésének inflációleszorító hatása (túl)kompenzálhatta azt, hogy az olajárak jóval magasabban alakultak, mint amit alapul vett az MNB-stáb (106, illetve 104 dollár/hordó). Júliusban 145 dollár/hordó feletti áraknál történelmi csúcson jártak az árak, igaz azóta komoly esés következett be.

Kiváró stratégia

A magyar kormány által meglebegtetett januári áfa-emelés természetesen alaposan átrajzolná az inflációs kilátásokat - hangsúlyozta többek között Samu János, a Concorde elemzője. Az adócsomag homályos részletei miatt ezzel a hatással most nem számolhattak a felmérésünkben részt vett szakértők.

Az inflációs pálya alapján az 5-8 negyedéves célhorizonton (2010-ben) 3 százalék közelébe mérséklődhet a kamatszint, de a felfelé mutató kockázatok miatt a jegybank várhatóan továbbra is kiváró politikát folytat - vetíti előre a következő hónapok kamatpolitikáját Gyárgyán Eszter, a Citi budapesti elemzője. A kivárásra rendezkedhet be a következő hónapokban az MNB - jegyezte meg Trippon Mariann, a CIB Bank elemzője.

Az erős forint és a várhatóan 2008-ban és 2009-ben is negatív output-gap (vagyis amikor az adott évi GDP-növekedés elmarad a potenciális növekedéstől) az infláció csökkenése irányába hat, ugyanakkor a nyáron/ősszel realizálódó hatósági és energia áremelések, ill. egy esetleges adóreform keretében megvalósuló áfa-emelés felfelé mutató kockázatokat hordoz. A béralakulás továbbra is magasan rögzült inflációs várakozásokra utal, így összességében - egyelőre - nem tartjuk indokolhatónak a kamat változtatását - foglalta össze az inflációs helyzetképet és kilátásokat Dunai Gábor, az OTP Bank elemzője.

Óvatos lépések

A 3 százalékos inflációs cél várhatóan 2010-es teljesülése miatt egyelőre nincs cselekvési nyomás alatt a jegybank - erősítette meg Forián Szabó Gergely, a Pioneer Alapkezelő befektetési vezetője is. Meglátása szerint az év végétől, amikor a teljes inflációs adat csökkenni kezdhet, sor kerülhet az első óvatos kamatcsökkentésre, feltéve, hogy a forint tartósan erős marad (pl. a 230-240-es sávban az euróval szemben), és az olajárak is a korábbinál alacsonyabb szinten mozognak.

Kondrát Zsolt, az MNB Bank vezető elemzője alapforgatókönyvében 8,5 százalékon maradó irányadó rátára számít idén év végén, de ha az említett feltételek teljesülnek, akkor nemcsak 25, hanem 50 bázispontos monetáris enyhítésre is teret lát decemberig. Ez 8 százalékos év végi rátát jelentene, ami még mindig magasabb lenne, mint ahonnan (7,5 százalék) indította a kamatszint az idei évet.

A számos felfelé, illetve lefelé mutató inflációs kockázat miatt nem meglepő, hogy vannak, akik szerint jövő év végén már csak 6,5 százalékos lesz az irányadó ráta, és van, aki szerint még 7,75 százalékos. A konszenzus (válaszok mediánja) szerinti 7,25-7,5 százalékos rátából adódó monetáris enyhítés nagyobb, mint ami az idén tavaszi szigorítás során bekövetkezett (100 bázispont 7,5 százalékról 8,5 százalékra).

Orbán Gábor, az Aegon Befektetési Alapkezelő szakértője várja felmérésünkben a legintenzívebb jegybanki kamatcsökkentési sorozatot 2009-re, amelyet azzal indokol, hogy a globális környezet kedvezni fog a hazai dezinflációnak, a lassulás pedig egyre jobban érezteti majd a hatását. Hacsak a kockázati prémiumban nem következik be drámai emelkedés, és ez ha mindig ott van, ezért nehéz az MNB-nek stratégiailag kommunikálni, a kamatszint jelentősen csökken.

A konszenzussal lényegében egyező, 7,25 százalékos értéket jósol jövőre Nicolas Kennedy, a 4Cast londoni elemzője, aki arra hívja fel a figyelmet, hogy a számos hatósági áremelés (pl. áram, gáz, távhő) magasan ragadó inflációs várakozásokhoz vezethet, így a jegybank csak mérsékelt kamatcsökkentéseket hajthat végre. Ennél is visszafogottabb kamatpályát vázol jövőre a Royal Bank of Canada Capital Markets londoni elemzője. Nigel Rendell szerint az MNB az ipari termelés, illetve a külpiaci export gyengülése mellett negyedévente 25 bázispontos kamatcsökkentésről határoz majd, így 7,50 százalékon zárja a jövő évet a ráta.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!