Nem várható jelentős forinterősödés

A csütörtöki 200 bázispontos emelés után erősödött a forint, a tőzsdeindex kétszázalékos mínuszt szedett össze. Délután a forint kismértékben korrigált. A rövid lejáratú hozamok jelentősen emelkedtek. A piac szerint egy devizakötvény-kibocsátás jól jönne - röviden így foglalható össze az, ami a monetáris tanács döntését követő órákban történt.

Nyolchónapos csúcson a kamatszint

Csütörtök reggel azonnali hatállyal 200 bázisponttal, 9,5 százalékra emelte a jegybanki alapkamatlábat a monetáris tanács. Legutóbb tavaly novemberben, a januárban tetőző spekulációs támadás indulásakor volt ilyen magas a kamatszint. Egyetértés van a kormány és a jegybank között a kamatemelés kapcsán - mondta László Csaba pénzügyminiszter és Járai Zsigmond, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke.

László és Járai szerint a kamatemelés egy erősebb árfolyammal egyszerre szolgálja majd az antiinflációs politikát, valamint a versenyképesség növelését. László szerint Magyarország jövő májusban vagy júniusban csatlakozhat az európai árfolyamrendszerhez (ERM II.), és a csatlakozási árfolyam várhatóan erősebb lesz a jelenlegi középárfolyamnál.

Veszélyben volt az inflációs cél

A monetáris tanács nem várta meg a hétfői rendes ülést a kamatemelésről szóló döntéssel, mert a napokban zajló piaci események veszélyeztették az inflációs cél elérését - mondta Járai. A jegybank nem követ rövid távú árfolyamcélt, de hosszabb távon mind a kormány, mind pedig a jegybank 250-260 forintos euróárfolyamot látna szívesen.

Ezzel tartható lesz az 5 százalék alatti idei inflációs cél, és 2004-ben várhatóan 4 százalék alá kerül majd az áremelkedés - tette hozzá a pénzügyi tárca vezetője. László átmenetinek tartja a kamatemelést, és reméli, hogy az nem terjed tovább a stabilizálódó piacokon.

Várni kellett volna, míg a piac megnyugszik

Az elemzők többségét mind a kamatemelés időzítése, mind pedig annak mértéke meglepte, bár már szerdán is volt olyan szakértő, aki gyors jegybanki reakcióra és 200 bázispontos szigorításra számított. A kamatemelésre igen volatilis devizapiaci környezetben került sor. Kisebb volatilitás mellett jobban előre jelezhető lett volna a kamatdöntés hatása, és feltehetően kisebb emelés is elegendő lett volna - véli Kovács György, a Budapest Economics közgazdásza, aki szerint szerencsésebb lett volna, ha az MNB megvárja, míg a piac megnyugszik.

A vártnál erőteljesebb monetáris szigorítás és a pénzügyminiszterrel közösen tartott tájékoztató hozzájárulhat a két héttel ezelőtti sáveltolás után jelentősen erodálódott jegybanki hitelesség helyreállításához - mondták elemzők, akik szerint a korábban kitűzött 250 forintos euróárfolyam elérésére belátható időn belül nincs sok esély. Sikernek lehetne nevezni, ha pár napon belül 260 forint alá csökkenne a közös európai pénz kurzusa - vélekedett Vojnits Tamás, az OTP Bank szakértője.

Hasonlóan látja Nyeste Orsolya, a Postabank közgazdásza is, aki szerint bár csütörtökön nem volt jelentős a forint erősödése, most már nem kell nagyobb spekulációs támadással számolni. Egyesek szerint a forint árfolyamának az is jót tenne, ha a kormányzat a közeljövőben újabb devizakötvény-kibocsátást jelentene be.

Kérdéses, hogy tartható-e a tervezett infláció

A kamatemelés legnagyobb kockázata, hogy egyes piaci szereplők vérszemet kapnak, és emelési spirálba kényszerítik a jegybankot - mondta Vojnits. Ördögi kör kialakulásától félti az MNB-t Kovács is. Nagyon nehéz megbecsülni, hogy milyen kamatszint mellett indulhat meg a tőkebeáramlás - mondta az elemző, aki szerint a jegybanknak nem lesz könnyű meggyőznie a piacot az inflációs célok tarthatóságáról.

Nem tesz jót a költségvetésnek a tegnapi döntés, a kamatkiadások növekedése ugyanis könnyen veszélybe sodorhatja a kormány 4,5 százalékos deficitcélját. Amennyiben hosszabb távon nem csökkennek a hozamok, az több tízmilliárd forintos kiadásnövekedést jelenthet - mondta Vojnits. A magyar kamatszint jelenleg a legmagasabb a közép-európai régióban. A magyar papírok most már kifejezetten attraktívak, így elképzelhető, hogy a hosszabb távú befektetésekben gondolkodó intézményi befektetők is megjelennek a piacon - tette hozzá.

Meglepetés euró-csatlakozásunk időpontjáról

A makroelemzőket talán még a kamatdöntésnél is jobban meglepte, hogy a pénzügyminiszter jövő május-júniusra tette az ERM II-es csatlakozás várható dátumát. A sáveltolás bejelentésekor a versenyképesség hangsúlyozása miatt a piac gyenge konverziós árfolyamra számított, csütörtökön mégis viszonylag erős kurzusról beszéltek az illetékesek - mutatott rá Nyeste.