Nem változik az alapkamat

A magas infláció okai

Tavaly az áremelkedések éves átlagos üteme 4,7 százalék volt, közel az MNB várakozásaihoz. A 2003. decemberi, egy évre visszatekintő 5,7 százalékos infláció magasabb a 4,5 százalék alatti inflációs célnál. Az eltérés okait áttekintve a Monetáris Tanács megállapította, hogy azok részben időleges, részben tartós tényezőkre vezethetők vissza.

Elsősorban a feldolgozatlan élelmiszerárak novemberi, a várakozásokat meghaladó emelkedése okozta a 4,9 százalékos maginfláció és a tényleges fogyasztói árindex közötti eltérést - tette közzé a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa. Az állami költségvetés tervezettnél nagyobb hiánya, a háztartási szektor fogyasztási kiadásainak gyors növekedése, a bérinfláció tervezettnél magasabb szintje növelte az inflációs nyomást. A monetáris kondíciók az év során jelentős mértékben változtak, a nominális kamatszint emelkedett, az árfolyam pedig ennek ellenére gyengült. A monetáris kondíciók változása így csak részben ellensúlyozta az egyéb tényezők inflációs nyomását.

Élénkülés

Az elmúlt hónapokban a külső konjunktúra élénkülésének jelei tapasztalhatók. A világgazdaság fokozatos dinamizálódásának hatására a magyar gazdaság külső egyensúlya is javul. Gyorsul az export növekedési üteme, és a javuló világgazdasági feltételek hatására gyorsulhat a GDP növekedése is.

Az állami költségvetés 2003. évi hiánya (1054 milliárd forint, a GDP 5,6 százaléka) meghaladta a tervezettet, de megegyezik az MNB által korábban is várttal. A tavalyi hiány tervezettet meghaladó mértéke indokolttá teszi az új pénzügyminiszter-jelölt által bejelentett 2004. évi államháztartási hiányelőrejelzés 4,6 százalékra történő emelését és ezzel egyidejűleg a bejelentett 150-160 milliárd forint költségvetési kiadáscsökkentést is. A Monetáris Tanács üdvözli a reális helyzetértékelés felé tett lépéseket, ugyanakkor úgy látja, hogy a tervezett hiány elérése komoly erőfeszítéseket igényel.

Eurót, minél előbb

A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa változatlanul támogatja az euró lehető leggyorsabb hazai bevezetését, azzal ugyanis számottevő növekedési előnyökre tehet szert a magyar gazdaság. A csatlakozási menetrendet úgy célszerű kijelölni, hogy az reálisan tükrözze az ország alkalmazkodóképességét. A maastricht-i követelmények teljesítéséhez szükséges gazdasági stabilizáció nem csak az eurózónacsatlakozás miatt fontos, hanem egybeesik a magyar gazdaság érdekeivel is. Ezen belül is az államháztartási hiány csökkentése a pénzpiaci stabilitás helyreállításának kulcsa.

Az euró hazai bevezetésének tervezett időpontjától függetlenül az MNB elsődleges célja és törvényi kötelezettsége az árstabilitás megteremtése és megőrzése. Ez egyúttal összhangban van az Európai Unió jogszabályaival és elvárásaival is. Ennek szellemében a Monetáris Tanács döntéseiben a 2005. végére kitűzött 4százalékos inflációs cél elérését tekinti a legfontosabb szempontnak. Ennek érdekében az MNB számít a kormány és a piaci szereplők együttműködésére.

Hétfő délelőtt 264 forint alatt is járt az euró árfolyama a bankközi devizapiacon. A forinterősödést egy délelőtti, nem túl jelentős tételű euróeladás indította el - írja a Napi Online.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!