Újabb óvatos kamatcsökkentés

A Monetáris Tanács 2004. április 5-i ülésén a gazdasági és pénzügyi folyamatokat áttekintve 2004. április 6-i hatállyal 12,25 százalékról 25 bázisponttal 12,00 százalékra csökkentette a jegybanki alapkamatlábat.

Fokozatosan

A magyar gazdaság konjunkturális feltételei és egyensúlyi mutatói párhuzamosan javultak az elmúlt hónapokban. A kedvező makrogazdasági folyamatok, az egyensúly irányába tett kormányzati lépések hozzájárultak a gazdaságpolitika iránti bizalom erősödéséhez - áll a Monetáris Tanács állásfoglalásában. A magyar gazdaság állapotáról és kilátásairól alkotott kép javulását jelzi, hogy a befektetők kockázati megítélése is kedvező irányba változott az elmúlt két hónapban.

A kockázati megítélés javulása növeli az MNB kamatpolitikai mozgásterét, egyben megkönnyíti az inflációs célok elérését. A jegybank várakozásaival összhangban javuló gazdasági fundamentumok és a javuló kockázati megítélés együttesen lehetővé teszik a kamatszint óvatos csökkentését anélkül, hogy veszélyeztetné a 2005. decemberére kitűzött inflációs cél elérését. Ebben a kérdésben a Monetáris Tanács helyzetmegítélése nem változott az előző, március 22-i ülés óta.

A kedvező folyamatok azonban ma még sérülékenyek, ezért a Monetáris Tanács indokoltnak látja az óvatosságot és a fokozatosságot.

Korábban

A jegybank két héttel ezelőtt váratlanul csökkentette az alapkamatot szintén 0,25 bázisponttal. Lépésének akkor kedvező volt a visszhangja, a forint is erősödésnek indult. Az MNB akkor a kedvező konjunkturális jelekkel magyarázta döntését. A a Monetáris Tanács megítélése szerint javultak a 2005. végére vonatkozó négy százalékos inflációs cél teljesülésének feltételei, ami lehetővé tette az jegybanki alapkamatláb mérséklését.

A Magyar Nemzeti Bank november végén azonnali hatállyal 300 bázisponttal 9,5 százalékról 12,5 százalékra emelte a jegybanki alapkamatot. Döntését akkor azzal indokolta a jegybank, hogy a megelőző hetekben a forintárfolyam számottevő mértékben gyengült, az állampapír-hozamok pedig jelentősen emelkedtek. A külföldi befektetők elbizonytalanodásának fő oka, hogy az államháztartás magas hiánya és a gyors lakossági hitelexpanzió miatt az elmúlt egy évben gyorsan nőtt a folyó fizetési mérleg hiánya.