Kamatemelés várható?

A feltörekvő piacokat elemző londoni pénzintézetek szerint ha az euróövezeti jegybank (EKB) kamatot emel - amit londoni befektetési és hitelminősítő házak új elemzéseinek sora mond biztosra már decemberre -, a magyar kockázati hozamelőny eróziója miatt aggódó MNB is kénytelen lehet akár jelentősen visszaszigorítani pénzügypolitikáját. A Moody's Investors Service nemzetközi hitelminősítő hétfői londoni európai hitelfolyamat-elemzése szerint 2006-ban nem sok változás várható az euróövezeti makrokörnyezetben, amelyet folytatódó bőséges likviditás és laza pénzügypolitikai háttér fog jellemezni. Mégis, az euró további gyengülése és az erősödő inflációs várakozások miatt az EKB "nagyon óvatos" monetáris szigorítási kurzusba kezd, amelynek első mozzanata egy negyed százalékpontos kamatemelés lesz december 1-jén, áll a Moody's elemzésében.

Vad távlatok

A JP Morgan nemzetközi befektetési csoport londoni elemzése ugyanakkor agresszív euróövezeti szigorítással számol. A cég előrejelzése szerint a decemberi 0,25 százalékpontos emelést már 2006 márciusáig újabb hasonló követi, vagyis a jövő év első negyedében 2,5 százalék lesz az EKB által használt alapkamat. A JP Morgan szerint azonban az EKB itt sem áll meg: a jelentés azzal számol, hogy 2006. júniusra 2,75, szeptemberre pedig már 3,00 százalék lesz az euróövezeti jegybanki kamat, amely ezen a szinten zárja a következő évet. Ez az agresszívabb londoni euróövezeti kamatprognózisok közé tartozik; a Barclays Capital befektetési bank a múlt héten 2,75 százalékos jövő szeptemberi EKB-kamatot jósolt, megjegyezve, hogy "most már megállíthatatlannak tűnik" az EKB hangulatváltása a kamatemelés felé. Ez a cég is december 1-jére valószínűsítette az első emelést.

Az MNB-nek követnie kell?

A Dresdner bankcsoport londoni befektetési részlege (DrKW) - az európai feltörekvő piacokat legszorosabban figyelő nagy citybeli házak egyike - hétfőn kiadott napi térségi helyzetelemzésében azt írta: a várthatóan szigorodó euróövezeti pénzügypolitikai környezetben a magyar jegybank is kamatemelésre kényszerülhet. A DrKW elemzői megjegyezik, hogy az október 24-ei monetáris tanácsi ülésen a kiadott jegyzőkönyv szerint a testület 13 tagjából csak kettő - a cég által a tanács "héjáinak" nevezett Adamecz Péter és Auth Henrik - szavazott kamatemelésre. Ez az arány a hétfői londoni elemzés szerint megerősíti a DrKW azon nézetét, hogy rövid távon nem várható az MNB pénzügypolitikai alapállásának módosulása. Ha azonban az EKB valóban emel már decemberben, "aminek a valószínűsége megnőtt", az szűkítené a magyar befektetési konstrukciók által kínált kockázati felárat, és ez akár komoly piaci hatással is járhat, mivel a magyar piacon többségében európai uniós, illetve euróövezeti befektetők vannak jelen a külföldiek között, áll a hétfői londoni Dresdner-elemzésben. A bank e forgatókönyve azzal számol, hogy a MNB az eurójegybank kamatemelése után nem sokkal maga is kamatot emel, mégpedig akár fél százalékponttal is, elkerülendő a forint jelentős és gyors gyengülését.

Maradhat a hat százalék

Nem vagyunk Svájc vagy Csehország - mondta az Indexnek a két országban érvényes jelenlegi 1,75 illetve 2 százalékos alapkamatra utalva Trippon Mariann, a CIB Bank vezető elemzője, hangsúlyozva: a jelenlegi hatszázalékos kamatszint magasabb annál, hogy egy negyedszázalékos EKB emelés esetén feltétlenül itthon is lépni kellene. Ugyanakkor az elemző az európai alapkamat emelését sem venné biztosra, mint mondta az ezzel kapcsolatos várakozások kontinens-szerte is csak pénteken, az EKB elnökének egy nyilatkozata kapcsán erősödtek fel. Jean-Claude Trichet, azt mondta,a készek a monetáris kiigazításra, és a piac jelentős része ezt úgy értékelte, a lépésre akár decemberben sor kerülhet. Trippon Mariann szerint mivel az inflációs adatok és a pénzmennyiség alakulása is kívánatos értékek felett van, az valóban biztosnak látszik, hogy az EKB előbb-utóbb lépni fog, de várakozásai szerint már csak jövőre. (Az infláció az EKB által kívánatosnak tartott két százalék helyett októberben 2,5, szeptemberben 2,6 százalékos volt, a pénzmennyiség növekedése pedig 4,5 százalék helyett nyolc százalékos.)

A CIB "alapforgatókönyve" az, hogy az idén és a következő első negyedévben is marad a jelenlegi hatszázalékos alapkamat. Az infláció ugyanis tovább csökken, így ehhez képest - ahogy a monetáris tanács legutóbbi kamatdöntő üléséről pénteken közzétett jegyzőkönyv is utal rá - a további kamatcsökkenések elhagyása, a szintentartás is monetáris szigorítást jelent. Trippon Mariann szerint ugyanakkor tény, hogy nem lehet nem számolni egy pánikszerű tőkekivonás kockázatával, de azt, hogy ez bekövetkezik-e egyáltalán, ha igen mikor és milyen mértéket ölt, nem lehet megmondani, az azonban bizonyos, hogy ebben a helyzetben az MNB kamatemelésre kényszerülne.

A jegybank sem akart lépni

A Monetáris Tanács legutóbbi kamatdöntő üléséről közzétett jegyzőkönyv szerint a testület úgy értékelte, az inflációs folyamatok a kitűzött célok szerint alakulnak. Ugyanakkor az elmúlt hetekben jelentősen megnőtt a befektetők bizonytalansága a magyar gazdaság egyensúlyi helyzetét és a konvergencia pályát illetően. Ez utóbbi csak látszólag oldódott meg az eurobevezetési céldátum újbóli deklarálásával, hiszen ahhoz konkrét intézkedések egyelőre nem kapcsolódtak, aminek hiányában a piaci szereplők nem tekintik hitelesnek a Konvergencia programban feltüntetett számokat. A 2005-ös költségvetési deficitcél megemelése és a 2006-ra benyújtott költségvetésben szereplő, a konvergencia program előirányzatát jelentősen meghaladó költségvetési hiány nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a némileg kedvezőtlenebb nemzetközi környezetben érezhetően megemelkedett a forint befektetésektől elvárt kockázati prémium. A jegybanki alapkamat változatlansága melletti érvelésben egyesek arra helyezték a hangsúlyt, hogy az inflációs célkövető rendszer logikája szerint nincs szükség kamatemelésre, mert a kitűzött inflációs cél teljesíthető a jelenleg előretekintve kirajzolódó monetáris kondíciók mellett. A jegybanki kamat szintentartása az infláció várható csökkenése miatt nem jelent monetáris lazítást. Többen kiemelték, hogy az elmúlt időszak fejleményei a Tanács számára nem jelentettek változást a gazdaság egyensúlyi helyzetének megítélésében. A Tanács több tagja is hangsúlyozta, hogy a jegybanki alapkamat szintentartása a hosszabb ideje tartó kamatcsökkentési periódus után már önmagában is képes jelezni, hogy a Jegybank a jövőben fokozott figyelmet szentel a megnövekedett piaci kockázatoknak.

A tanács üléséről most először adtak ki olyan jegyzőkönyvet, melyben szerepel az egyes tagok szavazata: október 24-én két alelnök, Adamecz Péter és Auth Henrik képviselte a kamatemelésre vonatkozó álláspontot, a többi tag, Járai Zsigmond elnökkel együtt a szintentartás mellett szavazott. Ez ugyanakkor azt is jelenti, hogy a monetáris tanács tavalyi bővítése ezúttal sem befolyásolta érdemben a döntést.