Nem változtatott a kamatszinten a monetáris tanács, a testület – a várakozásoknak megfelelően – kitartott a nyolcszázalékos szint mellett, ami egyben azt is jelzi: a jegybank egyelőre nem foglalkozik a kamatdöntéseit befolyásoló módon az utóbbi másfél hónapban megerősödött forinttal. Az árfolyam ma 246-247 forint/euró között mozgott.
Bár a kamatcsökkentésre vonatkozó várakozások annyiban módosultak az erős forint hatására, hogy az elemzők akár még az első félévben is elképzelhetőnek tartanak egy vágást, a monetáris tanács mai ülésétől senki nem várt ilyet. Sőt: a 255-260 körüli, két hónappal ezelőtti euróárfolyam idején még többen arra is utaltak, hogy március végén akár kamatemelésre is sor kerülhet, akár csak annak érdekében, hogy a piac lássa, Simor András kinevezésével nem lesz lazább a monetáris politika.
A forint azonban az elmúlt másfél hónapban folyamatosan erősödött, újabb, jelentőst lökést kapva március elején, amikor az árfolyamsáv eltörlésének lehetősége is a figyelem középpontjába került. Ettől az általános vélekedés szerint átmenetileg a forint további erősödését eredményező lépéstől bár óvatosan, de rendre elhatárolódik a jegybank és a kormány is. A szokásos megfogalmazás szerint a kérdés nincs napirenden, jelenleg nincs erre vonatkozó előterjesztés. A döntést a kormánynak és a jegybanknak közösen kellene meghoznia, ismételt előtérbe kerülése a Járai-érát jellemző feszült kormány-MNB viszony végének köszönhető.
Az, hogy a kérdés középpontba, az árfolyam pedig ennek is köszönhetően a sávszél közelébe került, egyebek között azt eredményezi, hogy a piaci nyomás miatt több, az eltörlést támogató szakértő is úgy véli, egy "csendesebb időszakban" kellene arra sort keríteni. Karvalits Ferenc, a Simor András által jelölt leendő MNB-alelnök ma az Országgyűlés gazdasági bizottsága előtt ismét jelezte: az inflációs cél a jelenleginél gyengébb forinttal is elérhető. Mint fogalmazott, nincs jelentős feszültség az inflációs célkövető monetáris politika és az árfolyamsáv fenntartása között.