Vendel
7 °C
20 °C

Néha úgy érzed, mintha két valóság létezne?

Több infó

Támogasd a független újságírást, támogasd az Indexet!

Nincs másik olyan, nagy elérésű online közéleti médiatermék, mint az Index, amely független, kiegyensúlyozott hírszolgáltatásra és a valóság minél sokoldalúbb bemutatására törekszik. Ha azt szeretnéd, hogy még sokáig veled legyünk, akkor támogass minket!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Emelt a jegybank, 8,25 százalék a kamat

2008.04.28. 14:02
A legutóbb már a kormányzati prognózisban is rontott inflációs kilátások vezethették a monetáris tanácsot, a forintárfolyamra már nem kellett tekintettel lennie a testületnek: az április 0,5 után most 0,25 százalékponttal, 8,25 százalékra, három éves csúcsra emelték a kamatot.

Az inflációs kockázatok nem mérséklődtek és az MNB-nek továbbra is erősítenie kell hitelességét, hogy féken tarthassa az inflációs várakozásokat – mondták azok, akik kamatemelést vártak. A forint megerősödött, a hazai és nemzetközi piacok legalább ideiglenesen megnyugodtak az év eleji ideges hangulat és árzuhanások után – hangzott, igaz elsősorban devizakereskedőktől az ellenérv.

Nos, a döntés megszületett, 0,25 százalékponttal 8,25 százalékra emelt a jegybank. A monetáris tanács megmutathatta: tudja magát függetleníteni az árfolyamtól, az erős forinttól. Ezt az árfolyamsáv februári eltörlése tette lehetővé, gyakorlatilag viszont azóta nem volt olyan erős a forint, hogy a felmerülhetett volna a konfliktus az inflációs cél és a hivatalosan sosem létezett árfolyamcél között.

"A monetáris tanács megítélése szerint az inflációs kockázatok a jegybanki alapkamat emelését teszik szükségessé. Amennyiben az inflációs cél elérése megkívánja, a Monetáris Tanács a továbbiakban is kész megtenni a szükséges lépéseket – áll a jegybank fél háromkor kiadott közleményében.

A jelenleg erősnek mondható forint miatt azonban elemzők előzetes véleménye szerint most sem volt miért aggódni. Délelőtt mindenesetre nagyon stabil volt az árfolyam, a kereskedés szűk sávban, 252-252,50 közötti euróár mellett folyt, a magyarázat szerint azért, mert a piaci várakozásba a negyed százalékpontos emelést már beárazták a szereplők.

Hazai érvek és külföldi példák alapján döntött a jegybank – mondta Bebesy Dániel, a Budapest Alapkezelő portfoliómenedzsere, a lépésre a forintpiac egyhe erősödéssel reagált, változatlan hozamok mellett (az árfolyam alig húsz perc alatt a 252-es szint közelébe süllyedt).

A márciusi ülésről kiadott jegyzőkönyv azt mutatta, hogy az akkori fél százalékpontos emelést nem egy egyszeri szigorításnak szánták, hanem inkább a ciklus első lépésének. Az elmúlt időszak során jelentősen erősödő forint miatt most nem volt szükség ennyire hangsúlyos lépésre. A deviza erősödése ellenére azonban továbbra is megmaradtak az inflációs kockázatok, a középtávú, három százalékos cél teljesíthetősége 2009-re meglehetősen kétséges. A februári, vártnál jóval magasabb növekedést mutató béradat csak tovább növelte a kockázatokat, ráadásul a szám cáfolni látszik számos ez idáig gyakran hangoztatott jegybanki feltevést is. A gazdasági lassulás, csökkenő kereslet ellenére a vállatok a magasabb inflációs várakozások miatt, úgy tűnik mégis komolyabb béremeléseket hajtottak végre, erre pedig reagálnia kellett az MNB-nek – mondta Bebesy.

A szakértő szerint a mostani 25 bázispontos emelés azt is mutatta, hogy az árfolyam ingadozási sávjának eltörlésével ténylegesen nőtt a mozgástér, hisz nem kell attól tartani, hogy az esetleg 250-es szint alá néző árfolyam a sáv erős szélének ütközne. A gazdasági lassulás melletti kamatemelés egyébként egyáltalán nem kirívó esett, számos fejlődő piaci jegybank kényszerült ilyen döntésre az elmúlt hónapok során.

A bérek miatt aggódtak

A monetáris tanács továbbra is úgy látja, hogy a magyar gazdaságot visszafogott növekedés és az infláció lassú csökkenése jellemezi. Az infláció mérséklődését hazai és nemzetközi eredetű, elhúzódó költségsokkok fékezik. A monetáris tanács arra törekszik, hogy megakadályozza a tartósan magas infláció áttételes hatásait és a hosszabb távú inflációs várakozások megemelkedését. Az újonnan beérkezett információk alapján az inflációs cél jövő évi teljesülését továbbra is kockázatok övezik. A béradatok értékelését egyedi hatások nehezítik, de ezeket figyelembe véve is jelentős annak kockázata, hogy a bérnövekedés üteme a korábban feltételezettnél lassabban mérséklődik, ami növelheti a költségoldali inflációs nyomást. Az inflációs adatokban egyelőre nem látszik egyértelműen, hogy a negatív kibocsátási rés az áruk és szolgáltatások széles körében dezinflációs hatást fejtene ki.

Árfolyamcélja nincs a monetáris tanácsnak, de ez nem jelenti azt, hogy nem figyelnek az inflációra hatni képes tényezőre – mondta Simor András a döntés bejelentését követően. A jegybank elnök úgy fogalmazott, az erős forint segíthet elérni az inflációs célt, de a nem szabad rövidtávú következtetéseket levonni, pár héttel ezelőtt még jóval gyengébb volt a forint.

Év végéig jöhet a csökkentés

A piac harmada - köztük mi is - látta csak úgy, hogy a változatlan kamatlábnak van nagyobb esélye – mondta a Concorde makroelemzője, Samu János. Szerinte se a februári bér adatok, se a legfrissebb inflációs dinamika nem jelentett kellő okot a kamatemelésre, így inkább a határozottság kommunikálása és a reputáció építés lehettek a motivációs tényezők.

Mindenesetre az emelés pozitív üzenet, mivel azt mutatja, hogy az MNB mindent megtesz, hogy az élelmiszer és energia áremelkedés okozta inflációs várakozásokat mérsékelje, ami idővel hozzájárulhat a hosszú hozamok csökkenéséhez – tette hozzá. Mivel a Concorde szerint a fiskális, és így a külső egyensúlytalanság csökkenni fog, csakúgy mint az infláció, ezért a második félévre már a hozamok esésére és ennek megfelelően év végére már 7 százalék közeli kamatszintre számítunk a jelenlegi 8,25 százalék után.