Fülöp, Evelin
15 °C
26 °C

Emelt a jegybank, 8,25 százalék a kamat

2008.04.28. 14:02
A legutóbb már a kormányzati prognózisban is rontott inflációs kilátások vezethették a monetáris tanácsot, a forintárfolyamra már nem kellett tekintettel lennie a testületnek: az április 0,5 után most 0,25 százalékponttal, 8,25 százalékra, három éves csúcsra emelték a kamatot.

Az inflációs kockázatok nem mérséklődtek és az MNB-nek továbbra is erősítenie kell hitelességét, hogy féken tarthassa az inflációs várakozásokat – mondták azok, akik kamatemelést vártak. A forint megerősödött, a hazai és nemzetközi piacok legalább ideiglenesen megnyugodtak az év eleji ideges hangulat és árzuhanások után – hangzott, igaz elsősorban devizakereskedőktől az ellenérv.

Nos, a döntés megszületett, 0,25 százalékponttal 8,25 százalékra emelt a jegybank. A monetáris tanács megmutathatta: tudja magát függetleníteni az árfolyamtól, az erős forinttól. Ezt az árfolyamsáv februári eltörlése tette lehetővé, gyakorlatilag viszont azóta nem volt olyan erős a forint, hogy a felmerülhetett volna a konfliktus az inflációs cél és a hivatalosan sosem létezett árfolyamcél között.

"A monetáris tanács megítélése szerint az inflációs kockázatok a jegybanki alapkamat emelését teszik szükségessé. Amennyiben az inflációs cél elérése megkívánja, a Monetáris Tanács a továbbiakban is kész megtenni a szükséges lépéseket – áll a jegybank fél háromkor kiadott közleményében.

A jelenleg erősnek mondható forint miatt azonban elemzők előzetes véleménye szerint most sem volt miért aggódni. Délelőtt mindenesetre nagyon stabil volt az árfolyam, a kereskedés szűk sávban, 252-252,50 közötti euróár mellett folyt, a magyarázat szerint azért, mert a piaci várakozásba a negyed százalékpontos emelést már beárazták a szereplők.

Hazai érvek és külföldi példák alapján döntött a jegybank – mondta Bebesy Dániel, a Budapest Alapkezelő portfoliómenedzsere, a lépésre a forintpiac egyhe erősödéssel reagált, változatlan hozamok mellett (az árfolyam alig húsz perc alatt a 252-es szint közelébe süllyedt).

A márciusi ülésről kiadott jegyzőkönyv azt mutatta, hogy az akkori fél százalékpontos emelést nem egy egyszeri szigorításnak szánták, hanem inkább a ciklus első lépésének. Az elmúlt időszak során jelentősen erősödő forint miatt most nem volt szükség ennyire hangsúlyos lépésre. A deviza erősödése ellenére azonban továbbra is megmaradtak az inflációs kockázatok, a középtávú, három százalékos cél teljesíthetősége 2009-re meglehetősen kétséges. A februári, vártnál jóval magasabb növekedést mutató béradat csak tovább növelte a kockázatokat, ráadásul a szám cáfolni látszik számos ez idáig gyakran hangoztatott jegybanki feltevést is. A gazdasági lassulás, csökkenő kereslet ellenére a vállatok a magasabb inflációs várakozások miatt, úgy tűnik mégis komolyabb béremeléseket hajtottak végre, erre pedig reagálnia kellett az MNB-nek – mondta Bebesy.

A szakértő szerint a mostani 25 bázispontos emelés azt is mutatta, hogy az árfolyam ingadozási sávjának eltörlésével ténylegesen nőtt a mozgástér, hisz nem kell attól tartani, hogy az esetleg 250-es szint alá néző árfolyam a sáv erős szélének ütközne. A gazdasági lassulás melletti kamatemelés egyébként egyáltalán nem kirívó esett, számos fejlődő piaci jegybank kényszerült ilyen döntésre az elmúlt hónapok során.

A bérek miatt aggódtak

A monetáris tanács továbbra is úgy látja, hogy a magyar gazdaságot visszafogott növekedés és az infláció lassú csökkenése jellemezi. Az infláció mérséklődését hazai és nemzetközi eredetű, elhúzódó költségsokkok fékezik. A monetáris tanács arra törekszik, hogy megakadályozza a tartósan magas infláció áttételes hatásait és a hosszabb távú inflációs várakozások megemelkedését. Az újonnan beérkezett információk alapján az inflációs cél jövő évi teljesülését továbbra is kockázatok övezik. A béradatok értékelését egyedi hatások nehezítik, de ezeket figyelembe véve is jelentős annak kockázata, hogy a bérnövekedés üteme a korábban feltételezettnél lassabban mérséklődik, ami növelheti a költségoldali inflációs nyomást. Az inflációs adatokban egyelőre nem látszik egyértelműen, hogy a negatív kibocsátási rés az áruk és szolgáltatások széles körében dezinflációs hatást fejtene ki.

Árfolyamcélja nincs a monetáris tanácsnak, de ez nem jelenti azt, hogy nem figyelnek az inflációra hatni képes tényezőre – mondta Simor András a döntés bejelentését követően. A jegybank elnök úgy fogalmazott, az erős forint segíthet elérni az inflációs célt, de a nem szabad rövidtávú következtetéseket levonni, pár héttel ezelőtt még jóval gyengébb volt a forint.

Év végéig jöhet a csökkentés

A piac harmada - köztük mi is - látta csak úgy, hogy a változatlan kamatlábnak van nagyobb esélye – mondta a Concorde makroelemzője, Samu János. Szerinte se a februári bér adatok, se a legfrissebb inflációs dinamika nem jelentett kellő okot a kamatemelésre, így inkább a határozottság kommunikálása és a reputáció építés lehettek a motivációs tényezők.

Mindenesetre az emelés pozitív üzenet, mivel azt mutatja, hogy az MNB mindent megtesz, hogy az élelmiszer és energia áremelkedés okozta inflációs várakozásokat mérsékelje, ami idővel hozzájárulhat a hosszú hozamok csökkenéséhez – tette hozzá. Mivel a Concorde szerint a fiskális, és így a külső egyensúlytalanság csökkenni fog, csakúgy mint az infláció, ezért a második félévre már a hozamok esésére és ennek megfelelően év végére már 7 százalék közeli kamatszintre számítunk a jelenlegi 8,25 százalék után.