Endre, Elek
16 °C
28 °C

Nem sikerült lenyomniuk a GVH-t a kartellezõ sztrádaépítõknek

2007.08.30. 14:44
A GVH egy korábbi határozatában megállapította, hogy autópálya-építõk egymás között elõzetesen megállapodtak abban, melyik cég melyik autópálya-szakasz kivitelezését szerzi meg. Esetenként abban is megegyeztek, hogy a nyertesek alvállalkozóként vonják be a többieket. A kartellmegállapodásban a kiíró feltételei alapján szóba jöhetõ összes jelentõs vállalat részt vett. Az öt vállalkozásra a GVH által kiszabott bírság teljes összege 7,043 milliárd forint volt. Ezt a jogsértõ vállalkozások befizették, de fellebbeztek. A bíróság a GVH-nak adott igazat.

A Fõvárosi Ítélõtábla szerdán kihirdetett ítéletében helybenhagyta a Fõvárosi Bíróság által 2006-ban hozott határozatot, egyben a felperesek keresetét elutasította. A GVH korábban megállapította, a Nemzeti Autópálya Rt. által 2002 júliusában, illetve augusztusában kiírt közbeszerzési pályázatokon részt vevõ vállalkozások – a Betonút Rt., a Debmút Rt., az Egút Rt., a Hídépítõ Rt. és a Strabag Rt. – versenytörvénybe ütközõ megállapodást kötöttek.

Megegyeztek ki, melyik szakaszt nyeri

A GVH 2003 februárjában hivatalból indított versenyfelügyeleti eljárást annak megállapítására, hogy az NA Rt. által 2002 augusztusában (az M7 balatonszárszói, az M7-M70 Becsehely-Letenye, és az M3 görbeházai szakaszra) kiírt nyílt, elõminõsítéses közbeszerzés során a vállalatok összejátszottak-e. Az eljárást késõbb kiterjesztette a 2002. júliusban kiírt, majd eredménytelennek nyilvánított ugyanezen szakaszokra vonatkozó meghívásos pályázatra is.

A GVH megállapította, hogy a cégek elõzetesen felosztották egymás között, melyik pályázó melyik szakasz kivitelezését szerzi meg. Abban is megegyeztek, hogy a fõvállalkozó melyik vállalkozást fogja alvállalkozóként bevonni az összesen 59,91 kilométeres, bruttó 160 milliárd forintos építkezésbe. A megegyezés fennmaradt a megismételt pályázat alatt is.

Az ilyen típusú kartell az európai uniós gyakorlat szerint is a legsúlyosabban szankcionálandó versenykorlátozások közé tartozik, mivel közvetlenül és alapvetõen torzítja a források hatékony elosztását, és árfelhajtó hatású.

Mindenki benne volt

Az összejátszás piactorzító hatása számottevõ volt, mert abban valamennyi, a kiíró feltételei alapján szóba jöhetõ, jelentõs vállalkozás részt vett. A nem versenykörülmények között kialakult árak több évre kiterjedõen befolyásolhatták a magyarországi autópálya-építéseket. A GVH – követve korábbi határozatait – tekintettel volt arra is, hogy a jogsértés közpénzek felhasználását érintette, így annak hatása fokozottan sértette a társadalmi érdekeket.

A GVH határozata ellen a megbírságolt vállalkozások – a Betonút Rt., a Debmút Rt., az Egút Rt., a Hídépítõ Rt. és a Strabag Rt. – a Fõvárosi Bírósághoz fordultak. A 2006. január 23-án tartott tárgyaláson hozott ítéletében a Fõvárosi Bíróság elutasította az öt útépítõ vállalkozás keresetét.

Rekordbírság

Az érintett cégek a bírság befizetésének felfüggesztésére is nyújtottak be kérelmet a bírósághoz, melyet a Fõvárosi Bíróság 2005. december 8-án elutasított. A kivetett bírságot (Betonút Rt. - 2 212 000 000 Ft, Debmút Rt. - 496 000 000 Ft, Egút Rt. - 496 000 000 Ft, Hídépítõ Rt. - 1 371 000 000 Ft, Strabag Rt. - 2 468 000 000 Ft) a cégek 2005 decemberében, illetve 2006 januárjában befizették. Az ítélet ellen valamennyi érintett vállalkozás fellebbezést nyújtott be.

A Fõvárosi Ítélõtábla 2007. augusztus 29-én helybenhagyta a Fõvárosi Bíróság ítéletét és elutasította a felperesek keresetét. Az ítéletben kiemelte, hogy a GVH határozatában megjelölt iratok egyértelmûen alátámasztják a jogsértést, és alaptalan a vállalkozások hivatkozása, hogy ezen iratoknak és a vállalkozások magatartásának más, a jogsértésen túlmenõ, ésszerû magyarázata van.

A Fõvárosi Ítélõtábla jogerõs ítéletének a GVH szerint több szempontból is rendkívüli jelentõsége van. Egyrészt életbe lép a közbeszerzésekrõl szóló törvényben található rendelkezés, amely szerint az ajánlatkérõ az ajánlati felhívásban elõírhatja, hogy az eljárásban nem lehetnek ajánlattevõk vagy a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozók az ítélet tárgyát képezõ jogsértésben érintett vállalkozások. Másrészt nagyobb esélye van a pályázatot kiíró állami tulajdonú vállalatnak - az általa esetlegesen indított kártérítés perben - a kartell magatartásból eredõ kár megtéríttetésére.