A kárpótlási jegyek megsemmisítésére készül az állam

2007.02.05. 08:07
Mára indokolttá vált a kárpótlásról szóló törvény kiegészítése a még forgalomba nem került kárpótlási jegyekkel történő tételes elszámolásával, valamint azok megsemmisítésével kapcsolatban - javasolja az igazságügyi tárca.

Az Igazságügyi Hivatal nyilvántartása szerint az Állami Pénzjegynyomda által eddig legyártott 170,821 milliárd forint névértékű kárpótlási jegyből és mezőgazdasági vállalkozást támogató utalványból eddig 100,304 milliárdot semmisítettek meg fizikailag. A még megsemmisítésre váró 70,516 milliárdnyi értékpapírból 52,811 milliárdnyi - ez körülbelül 1500 zsáknyi papír - a Nemzetbiztonsági Szakszolgálatnál (NBSZ) vár megsemmisítésre, a fennmaradó 17,705 milliárdnyi értékpapír döntő része (12,876 milliárd forint) pedig a K&H Banknál található a kárpótlási jegyek elsődleges és árverési forgalmazásának lebonyolítása céljából, további 3,61 milliárdnyi pedig az ügyfelek kezében van.

Ráadásul az NBSZ-nél megsemmisítésre - ez égetéssel, bezúzással vagy ezekkel biztonságilag egyenértékű más módszerrel történhet - váró jegymennyiségből mintegy 1,6 millió darab (9 milliárd forint címletértékben) a még forgalomba nem került kárpótlási jegy. Jelenleg a forgalomba nem került jegyek fizikai megsemmisítésének részleteiről hatályos jogszabály nem rendelkezik, így ezek érvénytelenítésére és megsemmisítésére egyelőre nincs lehetőség. Emiatt erről is rendelkezne az új jogszabály.

A növekvő problémát jelzi, hogy 2004 második féléve óta nem volt az NBSZ-nél megsemmisítés, és azóta hét alkalommal mintegy 122 ezer értékpapírt vettek át. A Codexnél, a K&H-nál, valamint a Keler-Ersténél még körülbelül egymilliárd forintnyi, mintegy 30-35 zsák értékpapír átadása várható. A tervek szerint a jövőben az eddiginél kevesebben lennének jelen a jegyek fizikai megsemmisítésénél.

Az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium azt javasolja, hogy ezentúl az NBSZ, valamint az Igazságügyi Hivatal kijelölt munkatársán kívül az állami vagyonkezelő szervezet képviselője legyen jelen, közjegyző viszont ne. Az indoklás szerint ugyanis a jogszabályok nem fűznek jogkövetkezményt a kárpótlási jegyek megsemmisítésének megtörténtéhez vagy elmaradásához, ráadásul a jegyek már nem kerülhetnek forgalomba, ezért a kötelező közjegyzői közreműködés "túlbiztosítás". Ehelyett a jegyzőkönyvet közokirattá minősítenék.