Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) műhelyében készített tanulmány igyekszik feltérképezni az euróhoz való csatlakozás pénzügyi kockázatait. A tanulmány írója, Rácz István összefoglalójában megállapítja: nélkülözhetetlen az euróbevezetés, illetve a hozzá vezető konvergenciafolyamat fontosabb jellemzőinek széles körű ismertetése, különösen a pénzügyi műveletek nem szakmai résztvevői, vagyis főként a lakossági ügyfelek, illetve a nem pénzügyi vállalatok körében.
Felszínes
Utóbbiak túlnyomó része ugyanis a folyamat természetével és részleteivel kapcsolatban csak nagyon felszínes és részleges, gyakran pontatlan ismeretekkel rendelkezik. Pedig a konvergencia gyakorlati alkalmazkodást is kíván. Például ajánlatos ebben a szakaszban kerülni a fix kamatú vagy hosszabb kamatperiódusú pénzügyi kötelezettségeket, érdemes figyelni az előtörlesztés lehetőségére és feltételeire.
Különösen fontos - rögzíti a tanulmány - annak hangsúlyozása, hogy az euróbevezetés alkalmával a szerződéses kamatfeltételek egyszeri kiigazítására várhatóan nem kerül sor.
Biztosítók
Sajátos területet jelentenek ezen a téren a biztosítók. Az itt jelentkező kamatkockázat nagy része ugyan megfelelő befektetési politikával kielégítő módon ellensúlyozható, a helyzetet azonban nehezíti, hogy a leghosszabb lejáratú életbiztosítások kamatkockázatának fedezetére alkalmas forintinstrumentumok nem állnak rendelkezésre. (Részben ez indokolja a maximálisan vállalható technikai kamat adminisztratív korlátozását.)
A technikai kamatláb 2,9 százalékos jelenlegi mértéke a felügyeleti szakértő szerint kielégítőnek tűnik, de - tekintettel a fennálló állomány 4,7 százalékos átlagos hozamgarancia-szintjére - az euró bevezetése utáni években egy, a jelenlegihez hasonló alacsony kamatkörnyezet bekövetkezése még így is feszültségekhez vezethet. Ilyen körülményekre csak megfelelő tartalékolással lehet felkészülni.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
