Reklámfogássá válhat a beszerzési ár alatti értékesítés

2005.03.25. 08:25
Intézményesítheti a beszerzési ár alatti értékesítést a készülő kereskedelmi törvény, ugyanis a szabályozó engedi azt, ám erről a kereskedőnek tájékoztatást kell adnia: nem elsősorban a vásárló érdekében, hanem azért, hogy a versenytársak tisztában legyenek a helyzettel.
A jelentős piaci erővel bíró kereskedőnek tájékoztatnia kell a vásárlót, amennyiben az általa forgalmazott árut a beszállítóval kötött szerződésben meghatározott bruttó számlázott átadási ár alatti áron értékesíti - derül ki a készülő kereskedelmi törvényből. Erre azért van szükség - fogalmaz a törvénytervezet -, hogy a vetélytársak figyelemmel követhessék: egy beszállító adott-e nagyobb kedvezményt a konkurenciának vagy sem. Vagyis a kereskedő saját profitjából ad-e a vevőnek árengedményt vagy rendkívül kedvezményesen jutott a kínált termékhez.

Egyesek szerint ezzel a jogszabállyal az a baj, hogy a beszerzési ár alatti értékesítést intézményesítik és jó reklámfogásnak használható. Tény azonban, hogy az agrárrendtartási törvényben tiltják a beszerzési ár alatti értékesítést, de csak a magyar mezőgazdasági termékek esetében. Némi diszharmónia fedezhető fel az agrártörvény és a készülő kereskedelmi törvény beszerzési ár alatti értékesítés szabályozása között, ugyanis utóbbi szó szerint mentességet ad a szankciók alól, ha az 30 napos készlet kiárusítására vonatkozik vagy 20 napos üzletnyitási kedvezményként, illetve bevezető árként használják. Emellett a minőséghibás áru esetében elfogadott még ez a kereskedelmi technika. Ez utóbbi meglehetősen rugalmas szabály - vélik szakmai körökben - ugyanis az olcsó sonka esetében vajon minőséghibás terméknek számít-e az, amelynek nagyobb a zsír-, mint a hústartalma.