Erőfölény
A törvénytervezett a legkiemeltebben a kereskedők piaci erejének (vevői erő) megállapításával és a piaci erővel való visszaélés keretek közé szorításával foglalkozik. Újdonság, hogy a kereskedelmi törvényben újrafogalmazzák a gazdasági erőfölényt. A versenytörvény hatályos szabályai szerint általában a 30 százalékos piaci részesedéssel bíró vállalat áll erőfölényben. A kiskereskedelemben azonban a készülő törvény alapján már az ennek kevesebb mint harmadával bíró vállalkozások is erőfölényben lennének. A kereskedőnek tilos az erőfölényével visszaélni a mikro-, kis- és középvállalkozó beszállítókkal szemben.
Ugyanakkor nem tér ki a szabályozó az erőfölénnyel való visszaélés fogalmára, ha az két multi, például egy hipermarketlánc és egy nemzetközi élelmiszer-feldolgozó között történik. Az elemzők véleménye az, hogy a vevői erő vizsgálatát ráadásul ki kellene terjeszteni az élelmiszeripar-mezőgazdaság kapcsolatára is. Néhány nagy üzletlánc ugyanis úgy értékeli, hogy a kereskedelmi törvény egyértelműen velük akarja kompenzálni a mezőgazdasági termelők gyenge támogatási rendszerét.
Túlzott szabályozás
Az erőfölényes helyzet túlzott szabályozása azonban arra vezethet, hogy a magyar nagy üzletláncok szívesebben fordulnak majd a szomszédos országokban működő testvérvállalataik beszerzési csatornáihoz, kikerülve a szabályok miatt adódó bonyodalmakat, illetve számukra előnytelen áralkukat.
Az árverseny csökkenésére - amely a fogyasztókat érintené igen kedvezőtlenül - ugyanis nem lehet számítani. A napilap információi szerint a készülő kereskedelmi törvény jelenlegi formáját a vezető kiskereskedelmi láncok nem fogadják el, és az már most borítékolható, hogy rendkívül erős lobbitevékenységre lehet számítani. Ez magában hordozza annak a lehetőségét, hogy a kormányzat - a túlzott ellenállás miatt - letesz a kereskedelmi törvény elfogadásáról, és ez a változat is, mint a korábbi években készültek, az asztal fiókjába kerül.