További Magyar cikkek
A GVH kutatásában megkérdezett vállalkozások többsége kis vagy közepes méretű volt. Ennek ellenére jellemző rájuk, hogy viszonylag sok kiskereskedelmi partnerük van. Átlagosan öt csatornán keresztül értékesítik termékeiket. A legnagyobb arányban a magyar tulajdonú kereskedelmi láncoknak, a független kisboltoknak és a független nagykereskedőknek adják el termékeiket. Legfontosabb vevőiknek a külföldi tulajdonú hipermarketeket, a magyar tulajdonú kereskedelmi láncokat, illetve a külföldi tulajdonú beszerzési társulásokat tartják a beszállítók. Az üzleti kapcsolat hosszát vizsgálva azt találjuk, a legtöbben már 5-10 éve kapcsolatban állnak üzleti partnereikkel.
Megkerülve a törvényt
A felmérés tanúsága szerint a beszállítók jelentős többsége, körülbelül 90 százaléka rendelkezik írásbeli szerződéssel. Jóllehet a kereskedelmi törvény tiltja, a szerződésekben mégis magas arányban kötik ki a legkedvezőbb feltételek alkalmazását, illetve harmadik személy igénybevételét. E két feltétel megszabása azonban érdekes módon nem a gyengébb alkupozícióval rendelkező kisvállalatok, hanem a nagyobb árbevétellel és piaci részesedéssel rendelkező cégek szerződéseire jellemző. Még meglepőbb, hogy a válaszadók több mint fele nyilatkozott úgy, a kereskedővel együtt határoznak a szerződés tartalmáról.
A kereskedelmi partnerek 64 százaléka tart igényt valamilyen jogcímen a beszállítóktól visszatérítésre – derül ki a felmérésből. Egy beszállító cég átlagosan öt jogcímen ad az általa kínált árból visszatérítést, ezek közül a leggyakrabban a bónuszt, a fix bónuszt, a logisztikai hozzájárulást, a listázási díjat és a marketing-hozzájárulást említették a felmérésben részt vevő vállalkozások képviselői.
A visszatérítések átlagos mértéke a válaszok alapján a beszállítók által meghatározott ár 16 százaléka, ám ezért cserébe a beszállítók saját bevallásuk szerint nem minden esetben kapnak ellenszolgáltatásokat. A kondíciók (a díjak, térítések összefoglaló neve) alkalmazása leginkább a beszerzési társulásokra jellemző gyakorlat. Mivel ezek több nagy méretű kereskedelmi láncot is képviselnek, megsokszorozott piaci erejüknek köszönhetően fokozottan tudják érvényesíteni feltételeiket. Érdekes, hogy visszatérítéseket sem a leginkább függő helyzetben lévő, hanem az erősebb piaci helyzetű, gyakran külföldi tulajdonban lévő vállalatoknak kell inkább fizetniük.
Jó és kitűnő
Míg a mélyinterjúk során a megkérdezettek inkább kiszolgáltatott helyzetükről számoltak be, a kérdőívben a legtöbben jónak vagy kitűnőnek minősítették a kiskereskedőkkel ápolt kapcsolataikat. E tekintetben nagymértékű mozgás tapasztalható, a beszállítók 66 százaléka szüntette be az együttműködést valamely partnerével az elmúlt 3 évben, és 86 százalékuk tervezi új partner megkeresését.
A kereskedelmi láncokkal való együttműködés pozitívumának tekinthető, hogy a fogyasztói igények változása mellett a kereskedők kezdeményezésének jelentős szerepe van a beszállító cég termékeit érintő fejlesztésekben, illetve egyéb változásokban. A cégek 40 százalékánál az értékesítési, a marketing, vagy a minőségbiztosítás területén bekövetkezett változások esetében szerepet játszottak a kereskedők igényei is.
Kiszolgáltatottak, de nem annyira
A beszállítók többsége hallott már a Kereskedelmi törvényről, azonban annak visszatartó hatását nem érzékelik a szerződéskötéskor. Bár a válaszadók kétharmada azt nyilatkozta, hogy szükség esetén panaszával közvetlenül vagy érdekképviseleti szerven keresztül a GVH-hoz fordulna, azonban a beszállítók jelentékeny része a problémákat inkább maga próbálja rendezni a vevőjével.
A beszállítók helyzete a felmérés szerint úgy jellemezhető, hogy a láncok nagyon kemény üzleti feltételeket diktálnak, azonban helyzetük nem annyira kiszolgáltatott, mint azt a legtöbb esetben hallani lehet. A kereskedőknek is alapvető érdeke, hogy keresletnek megfelelő, jó minőségű termékeket forgalmazzanak, a fogyasztók által közkedvelt márkák megtalálhatók legyenek üzleteikben.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
