A Magyar Közgazdasági Társaság Közgazdászok a jövőről, a jövőért című vitasorozatának rendezvényén a költségvetés bevételi oldalán hozott "szuperspájzolási" intézkedéseket Kupa Mihály helyesnek nevezte, kritikát fogalmazott azonban meg a kiadások lefaragásának modellezését, megalapozottságát illetően.
Felzárkózást lassító hatások
Erdei Tamás, a Magyar Bankszövetség elnöke is hiányolta, hogy nem született széles körű megállapodás az államháztartás átalakításának fő irányairól, az állam jövőbeli feladatairól. Hangsúlyozta: Magyarországnak nincs más választása, mint a konvergenciaprogram végrehajtása és az euró bevezetése, de felhívta a figyelmet az ezzel járó növekedési áldozatra, a szigorú maastrichti kritériumok felzárkózást lassító hatására, valamint az önálló monetáris politika megszűnésének kockázataira.
Kupa Mihály kifejtette: az államháztartás kiadási oldalának lefaragása restrikciós lépések melletti reformkezdeményeket jelent. A restrikciót, a befagyasztásokat a volt pénzügyminiszter helyesnek tartotta, így nem értett egyet a tartalékok egy részének negyedéves felszabadításával.
A reformkezdeményeket illetően hiányolta a végcél pontos megfogalmazását, illetve azt, hogy az alapvetésekben történő megegyezés hiányában a változásokat nem kétharmados, csak feles törvények szabályozzák, bizonytalanná téve a törvényi garanciákat.
2009-2012
Erdei Tamás egyebek között azt hangsúlyozta, hogy a program, illetve az ebben vállalt reformok alapvetően pénzügyi és nem társadalmi vagy gazdasági konvergenciát jelentenek. Az államháztartás alrendszereinek működésén mindenképpen változtatni kellett - mondta, de kockázatosnak nevezte, hogy az átalakítás megkezdése előtt nem született döntés a pontos célokról. Így óriási hibák történhetnek.
Véleménye szerint 2009-2012 között lehet meghatározni az eurózónához történő csatlakozás várható időpontját. A bankrendszert illetően kifejtette: az euró bevezetéssel a bankok jövedelmezősége mintegy 10-20 százalékkal csökken az árfolyamnyereség, illetve a tranzakciós költségek elvesztésével.
Amelyek messze állnak
Szapáry György, az MNB volt alelnöke a maastrichti kritériumok kritikáival összefüggésben arra hívta fel a figyelmet: mindig csak olyan országok kritizálnak, amelyek messze állnak teljesítésüktől.
A csatlakozási árfolyamot érintő aggályokra kifejtette: kisebb probléma, mint ahogyan ezt sokan képzelik, mivel az eurózónához legutóbb csatlakozó országok esetében a piaci árat fogadták el csatlakozási árfolyamnak. Nagyobb kockázatnak nevezte a volt alelnök az eurózóna új tagjainál megfigyelt hitelboomot, de mint mondta, Magyarországon ez jelenleg is valós, aktuális probléma.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
