Menyhért, Mirjam
18 °C
33 °C

Szuperspájzolási intézkedések

2007.05.30. 14:44
Legalább 2010-ig tartani kell a jelenlegi elvonási szintet a konvergenciaprogram teljesítéséhez, így Magyarország 2012-ben csatlakozhat az ERM II. rendszerhez - fejtette ki Kupa Mihály volt pénzügyminiszter a témában szerdán rendezett konferencián Budapesten.

A Magyar Közgazdasági Társaság Közgazdászok a jövőről, a jövőért című vitasorozatának rendezvényén a költségvetés bevételi oldalán hozott "szuperspájzolási" intézkedéseket Kupa Mihály helyesnek nevezte, kritikát fogalmazott azonban meg a kiadások lefaragásának modellezését, megalapozottságát illetően.

Felzárkózást lassító hatások

Erdei Tamás, a Magyar Bankszövetség elnöke is hiányolta, hogy nem született széles körű megállapodás az államháztartás átalakításának fő irányairól, az állam jövőbeli feladatairól. Hangsúlyozta: Magyarországnak nincs más választása, mint a konvergenciaprogram végrehajtása és az euró bevezetése, de felhívta a figyelmet az ezzel járó növekedési áldozatra, a szigorú maastrichti kritériumok felzárkózást lassító hatására, valamint az önálló monetáris politika megszűnésének kockázataira.

Kupa Mihály kifejtette: az államháztartás kiadási oldalának lefaragása restrikciós lépések melletti reformkezdeményeket jelent. A restrikciót, a befagyasztásokat a volt pénzügyminiszter helyesnek tartotta, így nem értett egyet a tartalékok egy részének negyedéves felszabadításával.

A reformkezdeményeket illetően hiányolta a végcél pontos megfogalmazását, illetve azt, hogy az alapvetésekben történő megegyezés hiányában a változásokat nem kétharmados, csak feles törvények szabályozzák, bizonytalanná téve a törvényi garanciákat.

2009-2012

Erdei Tamás egyebek között azt hangsúlyozta, hogy a program, illetve az ebben vállalt reformok alapvetően pénzügyi és nem társadalmi vagy gazdasági konvergenciát jelentenek. Az államháztartás alrendszereinek működésén mindenképpen változtatni kellett - mondta, de kockázatosnak nevezte, hogy az átalakítás megkezdése előtt nem született döntés a pontos célokról. Így óriási hibák történhetnek.

Véleménye szerint 2009-2012 között lehet meghatározni az eurózónához történő csatlakozás várható időpontját. A bankrendszert illetően kifejtette: az euró bevezetéssel a bankok jövedelmezősége mintegy 10-20 százalékkal csökken az árfolyamnyereség, illetve a tranzakciós költségek elvesztésével.

Amelyek messze állnak

Szapáry György, az MNB volt alelnöke a maastrichti kritériumok kritikáival összefüggésben arra hívta fel a figyelmet: mindig csak olyan országok kritizálnak, amelyek messze állnak teljesítésüktől.

A csatlakozási árfolyamot érintő aggályokra kifejtette: kisebb probléma, mint ahogyan ezt sokan képzelik, mivel az eurózónához legutóbb csatlakozó országok esetében a piaci árat fogadták el csatlakozási árfolyamnak. Nagyobb kockázatnak nevezte a volt alelnök az eurózóna új tagjainál megfigyelt hitelboomot, de mint mondta, Magyarországon ez jelenleg is valós, aktuális probléma.