Megfojtja a gazdaságot a kormány

2009.02.02. 11:39
Egyetlen negyedév alatt huszonöt pontos eséssel mínusz 38 pontra süllyedt a K&H kkv-indexe. Ezzel a második legnagyobb visszaesést könyvelte el az index, de a csökkenés ellenére 11 ponttal jobb eredmény született az előző év hasonló időszakánál képest. A legjelentősebb visszaesést sorrendben a foglalkoztatással, az árbevétellel, az EU-s támogatásokkal, és a közterhekkel kapcsolatos várakozások mutatják. Ugyanakkor a vállalatok változatlan innovációs és piacbővítési tervekről számoltak be, miközben elégedetlenek a kormány vállalkozáspolitikájával.

A vállalatok árbevételi és profitvárakozásai jelentősen csökkentek, átlagosan 2,6 százalékos árbevétel-, valamint 0,2 százalékos profitnövekedést várnak. A szektorok közül mindkét esetben az agrárvállalatok a legoptimistábbak, náluk az arány 4,3 és 1,2 százalékos. A profitvárakozások csökkenése ellenére a többség (59 százalék) továbbra is növekedést prognosztizált. A legnagyobb veszteséget 30 pontos eséssel az árbevétel indexe érte, amely mínusz 40 pontra csökkent. Rég nem látott mélyre zuhant a foglalkoztatás (-31 pont) részindexe, amely 2006 harmadik negyedéve óta számítva nem volt ilyen alacsony.

Az IT fejlesztések továbbra is fontosak

A kkv-k 60 százaléka tervez valamilyen beruházást, amire a legkisebb hajlandóság a mezőgazdaságban mutatkozik (48 százalék). Az előző időszakhoz hasonlóan informatikai fejlesztésekre a cégek 33 százaléka készül befektetni, ezt követi a gépekbe (27 százalék) és a gépjárművekbe történő beruházás (15 százalék). A piaci versenyhelyzet továbbra is innovációs kényszert eredményez, így a kkv-k 60 százaléka tervezi a profilváltás, termékfejlesztés, vagy piacbővítés valamelyikét, ez főként a kereskedelmi vállalatokra érvényes. A kis-, és középvállalatok 29 százaléka foglalkozik majd termékfejlesztéssel, valamint 43 százalékuk új piacok meghódítását tervezi.

A megkérdezettek 3 százaléka véli úgy, hogy a kormányzat versenyhelyzetet javító politikát folytat, ám a cégek általában negatívan nyilatkoztak a kormány vállalkozáspolitikájáról, azaz 49 százalékuk vállalkozásellenes gazdaságpolitikától tart az elkövetkező egy évben. Ettől legkevésbé az agrárvállalatok tartanak, ugyanez az arány a mikrovállalkozások esetében 50 százalékos. Stagnáló vélemény, hogy a vállalkozások helyzetén a kevesebb elvonás és kevesebb támogatás javítana inkább, ezt a kkv-k 80 százaléka véli így.

Nem bíznak az EU-s pályázatokban

Az EU-s támogatásokhoz való hozzájutást 4 éve hasonlóképpen értékelik a vállalatok, így ez a szám kevésbé függ össze a gazdasági várakozásokkal vagy a konjunktúrával, mint az index többi eleme. Legutóbb a kkv-k 39 százaléka tartotta nagyon nehéznek a támogatások elérését és ez fokozottan igaz az ipari vállalatokra.

Ennek eredményeként a benyújtott EU-s pályázatok átlagos száma is csökkent a kkv-k körében. A támogatások elnyerésének lehetőségében leginkább az agrárcégek bíznak, túlnyomó többségük (83 százaléka) reálisnak tartja a sikert, így ebből a szektorból nyújtják be legtöbben pályázataikat. Ezen a téren, az átlagnál optimistábbak a kisvállalkozások.

A cégek kétharmada csal a bérekkel

A fő indexet jelentősen befolyásolta még a kkv vezetők nominális bérnövekedéssel kapcsolatos várakozása, hiszen csupán 25 százalékuk jósolt emelkedést, míg 61 százalék stagnálást, és 9 százalék csökkenést. A legnagyobb növekedésre az agráripari cégvezetők számítanak (39 százalék), legpesszimistábbak e téren a középvállalatok (16 százalék).

A valós bérrel bejelentett munkavállalók aránya a kkv-k véleménye alapján 39 százalék, az átlagérték pedig a szolgáltató szektorral ellentétben, mezőgazdaságban a legmagasabb. A negyedik negyedévben az új munkahelyek teremtésének szándéka csökkenést mutat, inkább a dolgozók létszámának megtartása (67 százalék) vagy csökkenése (15 százalék) a jellemző mutatószám. Esetleges munkaerő felvételt a szolgáltató szektor jelezte legnagyobb arányban.