Móric
14 °C
17 °C

Elhullanak a versenyben a kicsik

2007.02.13. 11:53
Egyre többen választják a nagy alapterületű boltokat, a legkisebbek közül egyre több zár be. Tavaly több mint 1200 élelmiszerbolt szűnt meg.

Közel 1200 kis élelmiszerbolt szűnt meg a múlt évben. Magyarországon tavaly év végén összesen 21 959 általános élelmiszerbolt működött az egy évvel korábbi 23 086-hoz képest. Az ötszázalékos csökkenés jelentős, állapította meg Szalóky Tóth Judit, a Nielsen piackutató vállalat igazgatója. A bolthálózat ritkulása három évvel ezelőtt gyorsult fel. Elsősorban azért, mert a szűk választékot kínáló kis boltok helyett egyre több vásárló választja a nagy eladóterű, modern üzleteket.

A kicsik nem bírják

A jelek szerint a kis, 50 négyzetméter alatti üzletek bírják a legnehezebben a versenyt. Amíg ugyanis ebből a bolttípusból 2004 végén még 15 310-et regisztált a Nielsen, tavalyelőtt már csak 14 415-öt, múlt évben 13 237-et. A csökkenés üteme két évig 6-6 százalék volt ebben a szegmensben, tavaly azonban már csak 8 százalék.

Egyre nő a valamely kereskedelmi lánchoz tartozó, nagy eladóterű, modern boltok szegmense. Például a hipermarketek (2500 négyzetméternél nagyobb eladótérrel) száma öt év alatt több mint duplájára nőtt, és tavaly év végén 109 működött belőlük. A növekedés mértéke egyik évről a másikra 20 százalék.

A 464 egységből álló diszkonthálózat 7 százalékkal haladja meg az előző évit, míg a múlt év végén regisztrált 374 szupermarket 6 százalék pluszt jelez az előző évhez képest. Mivel szupermarket és diszkont általában a lakóhelyek közelében működik, kényelmesen elérhető, így hálózataik sűrűsége következtében egyre több vásárló tartozik piaci vonzáskörzetükbe.

A hipermarket az üzletszám látványos növekedésével párhuzamosan kismértékben növelte egy évvel korábbi piaci részesedését, mivel tavaly a korábbiaknál kisebb eladóterű hipermarketek nyíltak. Az élelmiszer kiskereskedelmi forgalmából 28,5 százalék jutott tavaly a hipermarketre a Nielsen által felmért kategóriáknál. A mutató kevesebb mint fél százalékponttal nőtt az egy évvel korábbihoz képest.

A legnagyobb eladóterű csatorna fontosságát mutatja azonban, hogy az élelmiszer-kiskereskedelem bevételéből majdnem minden harmadik forint az Auchan, Cora, Interspar vagy Tesco pénztárába kerül. Rajtuk kívül a CBA is működtet egy hipermarketet.

Hazai láncok élelmiszernél az élen

Az élelmiszer kiskereskedelmi forgalmából két bolttípus növelte piaci részesedését múlt évben. A diszkont 16-ról 18 százalékra, a hazai tulajdonban lévő lánc pedig 29-ről 30-ra. Ez az erős pozíció a lakóhely közeli elhelyezkedés mellett többek között annak is köszönhető, hogy az életképes önálló boltok tulajdonosai belátásból vagy gazdasági kényszerből csatlakoznak valamelyik magyar tulajdonú társuláshoz. Hiszen a közös beszerzés és az egységes, hatékony marketing jelentős előnyöket nyújt.

Szalóky Tóth Judit felhívta a figyelmet arra, hogy a diszkont terjeszkedésének 2005-ben tapasztalt nagy irama tavaly alábbhagyott. A tavalyelőtt nyílt 48 új üzlet utáni évben már csak 32-vel bővült a Lidl, Penny Market, Plus és Profi együttes hálózata

A fejlődés motorja továbbra is a Lidl, amely 2004. évi piacra lépése óta 68 egységből álló hálózatot alakított ki, és folytatja az expanziót. Ugyanakkor a legnagyobb hálózatot működtető Plus tavaly öttel növelte üzletei számát, 168-ra. A Penny nyolccal és a Profi kettővel bővített, így előbbi 155, utóbbi pedig 73 egységnél tart.

Regionális különbségek

A boltszám az ország északnyugati régiójában csökkent az átlagot leginkább meghaladó mértékben, nyolc százalékkal. A fővárost és Pest megyét magában foglaló központi régió mutatója mínusz hét százalék. Északkeleten és délnyugaton 4-4 százalékkal kevesebb lett az élelmiszerüzlet, míg a délkeleten eltűnt 30 üzlet mindössze egy százalékot képvisel.

Az élelmiszer-kiskereskedelem koncentrációja a centrális régióban a legnagyobb, hiszen ott él a lakosság 29 százaléka, de az összes bolt mindössze 21 százaléka működik ott. A tavalyi tendencia idén valószínűleg folytatódik, és a koncentráció tovább fokozódik a centrumban.

A leginkább elaprózott a bolthálózat északkeleten, mivel a lakosság 24 százaléka jut a régióra, viszont az összes üzlet 28 százaléka található az északkeleti megyékben.

Szintén fragmentált a hálózat délnyugaton, aminek oka az elaprózott településszerkezet, a sok kis dél-dunántúli falu. Északnyugaton és délkeleten a lakosság és a boltok számaránya egyensúlyban van.