Judit
2 °C
7 °C

Nyolcvanezer embert bocsáthatnak el

2004.09.13. 10:57
Nyolcvanezerrel kell csökkenteni a közszférában dolgozók számát - ez lehet a következménye, ha Draskovics Tibor bejelentésének megfelelően öt százalékkal csökkentik az előirányzatot. Tehát kevesebb pénzből kell kigazdálkodni a hatszázalékos béremelést és a 13. havi fizetést. A kormány tavaly is csökkentette volna a létszámot, de az akkori bejelentéséből nem lett semmi. Debrecen polgármestere szerint így csak a dilettánsok takarékoskodnak, és félő, hogy összeomlik a közigazgatás.
Hányan dolgoznak a közszférában?
évKözszférában foglalkoztatottak száma
1992804 389
1993839 309
1994838 629
1995820 443
1996776 284
1997757 958
1998759 283
1999761 554
2000754 414
2001748 343
2002762 709
Forrás: Foglalkoztatottság és kereseti arányok, KSH
Tíz százalék körüli leépítésre lesz szükség a közszférában, ha megvalósulnak a vasárnap bejelentett költségvetési tervek. Draskovics Tibor pénzügyminiszter azt mondta, negyvenmilliárd forintot fordítanak a közigazgatás korszerűsítésére. Az összeg a jelentősnek mondható létszámcsökkentés fedezete lesz.

A negyvenmilliárd forintot az elbocsátásokra különíti el az állam - mondták el az Index kérdésére a Pénzügyminisztérium sajtóosztályánál. Ez egy keretszám, amit a tárcák felhasználhatnak a végkielégítések kifizetésére, a tárcáknak azonban maguknak kell eldönteni, hány embertől válnak meg. A minisztérumnál nem tudták elmondani, hány munkahely megszűnésével számolnak.

Kevesebb pénz

A jövő évi béremelés és a 13. havi fizetés fedezetét is a meglévő előirányzatokból kell kigazdálkodni. "Ez lehet szervezeti átrendezés, a munkafolyamatok átgondolása, vagy éppen létszámcsökkentés" - mondta, hozzátéve, hogy jövőre az előirányzatok pénzei öt százalékkal csökkennek.

Ez azt jelenti, hogy az inflációkövető, hatszázalékos béremelést is a már csökkentett előirányzatokból kell kigazdálkodni. Számítások szerint ez azt jelenti, hogy legrosszabb esetben tíz százalékos létszámcsökkentésre lesz szükség a közigazgatási szférában.

Tavaly nem sikerült

Hányan dolgoznak a közigazgatásban?
Az EU tizenöt tagországában a munkavállalók 24,4 százaléka dolgozik a közszférában. Nálunk ez az arány alig haladta meg tavaly a huszonegy százalékot. Svédországban 32 százalékos ez az arány, Belgiumban és Dániában is meghaladja a harmincat. Ausztriában már csak 20,6 százalék ez az arány, a nemzeti össztermék alapján hozzánk közelebb eső országokban - Írországban, Portugáliában, Görögországban és Spanyolországban - húsz alatt marad.
A Központi Statisztikai hivatal legfrissebb adatai szerint a költségvetési szférában 819 ezren dolgoznak. Ennek a tíz százaléka nyolcvanezer. Draskovics szerint az intézkedés nem érinti a közalkalmazottakat - a pedagógusokat, orvosokat, nővéreket.

A költésgvetési szférában dolgozók száma csaknem megegyezik az egy évvel ezelőtti létszámmal, egészen pontosan 99 százaléka annak. Mindez azért érdekes, mert tavaly szeptemberben egy kormányrendelet a minisztériumokban tíz, a háttérintézményeikben hat százalékos létszámcsökkentést rendelt el. Ettől a lépéstől akkor húszmilliárd forintos megtakarítást vártak el. A KSH adataiból úgy tűnik, nem sikerült véghezvinni a tervet.

Összeomlik az államigazgatás?

Hány új munkahely?
A kormányzati időszakban mintegy 400 ezer új munkahely létesítését elősegítve arra törekszenek, hogy az új és a megszűnő munkahelyek egyenlege plusz százezer legyen - jelentette ki Gyurcsány Ferenc. A miniszterelnök-jelölt a versenyszféra jövő évi keresetemelési mértékére a tárgyalásokhoz bruttó 4,5 százalék tárgyalási kiinduló mértéket javasolt az Országos Érdekegyeztető Tanács ülésén.

Azon túl, hogy korszerűsíteni, illetve karcsúsítani kell a közigazgatást, nem árulnak el részleteket az érintettek. Kósa Lajos, Debrecen polgármestere azt is nehezményezte, hogy ezúttal sem konzultáltak az önkormányzati szövetségekkel a kérdésről.

Kósa szerint össze fog omlani az államigazgatás. "Így csak a dilettánsak takarékoskodnak" - fogalmazott a polgármester. A helyi igazgatás így is teljesen leterhelt, teljesítőképességének határán van. A ciklus elején bevezetett reformok, melyek könnyítettek az állampolgárok ügyintézésén, megsokszorozták a hivatali munkát. Lassan a gazdasági versenyképességet veszélyezteti az emberhiány.

A közalkalmazottak esetében sem könnyebb a helyzet, mondja Kósa. Itt a 13. havi bért és a fizetésemelést kellene létszámcsökkentéssel kigazdálkodni. Az ágazati törvények azonban létszámminimumot írnak elő egyes intézményekben, ez alá nem lehet menni. Nagyon sok intézményben már most a létszámminimum alatt működnek. De nem ez a megoldás. Kósa Lajos szerint előbb a szervezeti működési szabályokat kellene megváltoztatni, utána takarékoskodni.

Pedagógus állások veszélyben?
Pedagógus álláshelyek kerülhetnek veszélybe - állítja Kerpen Gábor. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke ismertette azt a Pénzügyminisztérium által a nyár folyamán kiadott levelet, amely "nyíltan utal a pedagóguslétszám csökkentésére, illetve a pedagógusok kötelező óraszámának növelését kéri a polgármesterektől".

Köszönjük, hogy minket olvasol minden nap!

Ha szeretnél még sokáig sok ilyen, vagy még jobb cikket olvasni az Indexen, ha szeretnéd, ha még lenne független, nagy elérésű sajtó Magyarországon, amit vidéken és a határon túl is olvasnak, akkor támogasd az Indexet!

Tudj meg többet az Index támogatói kampányáról!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?