Etelka, Aletta
1 °C
5 °C

Befellegzett a kisboltoknak

2008.05.20. 11:54
A kereskedelem koncentrálódása következtében leginkább a legkisebb üzletek veszítenek forgalmat. A hálózat egyharmada kiszorult a piacról, az utóbbi években. Amíg ugyanis tíz évvel ezelőtt még 18 ezer boltot tartott számon a Nielsen a 0-50 négyzetméteresek között, addig legutóbb december végén 12 ezer 530-at. A vevők egyre többet költenek a szélesebb választékot kínáló, 400 négyzetméternél nagyobb üzletekben.

A hagyományos üzletek mindhárom szegmensének csökkent a piaci részesedése tavaly, az előző évhez képest. De az 51-200 négyzetméteres csatornában, ahogyan a 201-400 négyzetméteresben is, változatlan maradt a boltszám. Az 50 négyzetméteres és kisebbek hálózata azonban az év elejéhez képest hétszázzal kevesebbet számlált december végén. Az adatok szerint a kicsik közül is a legkisebb, harminc négyzetméter alatti üzletek bírják legnehezebben a versenyt.

Ugyanakkor a csökkenés üteme mérséklődött, hiszen tavalyelőtt 1200 üzlet tűnt el a legkisebbek szegmenséből. Még mindig nagy a számuk, hazánkban tíz élelmiszerbolt közül hatnak az eladótere 0-50 négyzetméter között mozog.

Elpártolnak a vevők

A kis alapterületű boltok térvesztésének oka, hogy vevőik elpártolnak tőlük: háztartásuk élelmiszerre szánt költségvetéséből a legjelentősebb részt nagy alapterületű üzletekben költik el. Alapvetően a kis boltok nem képesek olyan széles és mély választékot, alacsony árszintet és akciókat kínálni, mint nagyobb, modern versenytársaik. Legkisebb boltjaink szegmensében mindössze 30,1 négyzetméter az átlagos eladótér.

Az élelmiszer-kiskereskedelem hálózata Magyarországon még mindig elaprózott. Nálunk 10 ezer lakosra 21,3 üzlet jut. Ugyanez a mutató például Csehországban 17,8, de Ausztriában 7,8 vagy Belgiumban 8,1. A koncentráció következtében a magyarországi mutató tovább csökken, és közeledik a tőlünk nyugatra fekvő országokéhoz.

Mivel hazánkban a nagy eladóterű láncok tovább terjeszkednek, újabb fogyasztói csoportok számára válnak elérhetővé. Az idén nyíló új hipermarketek, de főleg diszkontok, valamint szupermarketek piaci vonzáskörzetébe tartozó hagyományos kis üzletek vevőköre válaszút elé kerül: váltson át az új üzletre vagy maradjon hűséges a megszokott régebbihez.

Segíti a jövőt firtató kérdések megválaszolását, ha tudjuk, hogyan gondolkoznak a vevők, amikor boltot választanak. A Nielsen rendszeresen vizsgálja, hogy amikor egy háztartásban élelmiszert szándékoznak beszerezni, milyen módon döntenek egyik vagy másik üzlet mellett. Évtizedekig elterjedt felfogás volt, hogy egy bolt sikere három tényezőtől függ: helyszín, helyszín, helyszín - ez azonban napjainkban már nem állja meg a helyét.

Helyette ugyanis előtérbe került egy másik tényező: Magyarországon a megkérdezettek 87 százaléka számára lényeges, hogy vásárláskor a pénzéért jó értékhez jusson. Pontosan ekkora az európai átlagos mutató. Utána másutt is, a mi országunkban is a magas minőségű márkák és árucikkek bőséges választéka következik. Csak harmadik legfontosabb szempont egy bolt közelsége, könnyű elérhetősége, míg negyedik a kedvező parkolási lehetőség.

A minőségi márkákat keressük

A magyarok igényei sok tekintetben eltérnek a nemzetközi átlagtól. Honfitársaink számára különösen számít a magas minőségi márkák és termékük jelenléte a választékban. Ezeknek az igényeknek a modern boltok általában képesek jobban megfelelni, mint a kis üzletek. De ha egy 50 négyzetméternél kisebb bolt piaci vonzáskörzetében sok olyan fogyasztó él, aki elfogadja és kedveli kínálatát, valamint szolgáltatásait, akkor jók az üzlet esélyei, amikor a vevők boltot választanak.

A 21 ezer 340 boltból alkotott teljes magyar élelmiszer-kiskereskedelmi bolthálózatból közel kétharmad, azaz 59 százalék jut a 0-50 négyzetméteres szegmensre. Ezzel a magas aránnyal szemben a legkisebb boltok 2007-ben az élelmiszerek értékben mért kiskereskedelmi forgalmából 11,8 százalékkal részesedtek. Tavalyelőtt ez a mutató még 12,4 százalékot ért el. A folyamatos csökkenést bizonyítja, hogy 2004-ben 15,1 százalékot tett ki a piaci részesedésük. (Az adatok a Nielsen által mért 90 élelmiszer kategóriára vonatkoznak).

A legnagyobb forgalmú öt élelmiszer kategória – értékben mért – forgalma húsnál és sajtnál elmarad a bolttípus átlagától. Jelentős viszont a kicsik piaci részesedése sörnél és szénsavas üdítőitalnál. A gyümölcslé mutatója is meghaladja az átlagukat. A kisebb forgalmú szegmensek közül figyelemre méltó a pálinka közel harminc százalékos, továbbá a rum húsz százalékot meghaladó piaci részesedése.

Az élelmiszerhez képest a háztartási vegyiáru és kozmetikum forgalma jóval koncentráltabb. Ennek következtében az ötven négyzetméteres és kisebb üzletek tavalyi piaci részaránya 4,5 százalék. A csökkenés 0,3 százalékpont. A 2004. évi mutató még 5,8 százalék. (Itt az adatok a Nielsen által mért hatvan vegyi és testápoló kategória eladásait tükrözik).

A legnagyobb forgalmú öt vegyi kategória - értékben mért - forgalma közül a 0-50 négyzetméteres üzletek átlagát csak a mosószer haladja meg, a 2007-es adatok szerint. A toalett papír mutatója lényegében egyezik az átlaggal. A pelenka, dezodor és tusfürdő viszont az átlag alatt marad. A fontosabb vegyi kategóriák közül az általános tisztítószer kilenc százalékos piaci részesedése érdemel említést. Kisebb kategóriák közül eléri a tíz százalékot a vízkőoldó és az ablaktisztító piaci részaránya.