A márciusi növekedésben az iparcikk-kiskereskedelem játszott döntő szerepet. Míg az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelem eladásai csak 1,8 százalékkal emelkedtek, addig a nem élelmiszertermékeket forgalmazó üzleteknél 8,4 százalékos növekedést regisztráltak. A legnagyobb mértékben a bútor-, háztartásicikk-, vasáru-kiskereskedelem és a csomagküldő-kiskereskedelem forgalma nőtt. Jelentősen emelkedtek a könyv-, újság-, papíráru- és egyébiparcikk-, a gyógyszer-, gyógyászatitermék-, illatszer-, valamint a használtcikk-kiskereskedelmi üzletek eladásai is.
Az Európai Unióban kissé javult a kiskereskedelmi konjunktúra márciusban. Az unió statisztikai hivatala az előző év azonos hónapjához képest az EU-15 tagországaira 2,5 százalékos, az eurózónára csak 0,9 százalékos növekedést becsült. Első alkalommal jelentetett meg az Eurostat becslést a csatlakozó országokat is tartalmazó EU-25 kiskereskedelmi forgalmának alakulására. Eszerint a csatlakozó országok 0,1 százalékponttal, 2,6 százalékra emelték a kibővülő unió együttes kiskereskedelmi dinamikáját. A magyarországinál gyorsabban bővült a forgalom az első negyedévben a balti államokban, a hazaihoz közeli dinamikát mutatnak Svédország és az Egyesült Királyság mutatói. Folytatódott a visszaesés Németországban, Olaszországban, Hollandiában és Ausztriában.