Buktatók a százmilliókhoz vezető úton

2008.07.22. 12:59
A jellemzően tőkehiánnyal küzdő kis- és középvállalkozások 2013-ig a különböző uniós társfinanszírozású programokból várhatóan mintegy 1200-1300 milliárd forintnyi támogatáshoz juthatnak. A cégeknek a sikeres pályázáshoz nem árt ismerniük a rendszer visszatérő csapdahelyzeteit, mert bagatell hibák miatt úszhatnak el tíz- vagy százmilliós támogatások – hívta fel a figyelmet a Deloitte szakértője.

A kis- és középvállalkozások versenyképessége alapvetően befolyásolja a gazdaság egészének teljesítményét – Magyarországon a kkv-k adnak például munkát a foglalkoztatottak több mint 70 százalékának. Az új európai gazdasági modellben az eddiginél is kiemeltebb, hangsúlyosabb szerepet szán a kis- és középvállalkozásoknak az unió, fogalmazott Márkus Csaba, a Deloitte EU-tanácsadási üzletágának igazgatója. Megjegyezte, a vállalatfejlesztést és a komplex beruházások megvalósítását ösztönző kiírások is ezt a törekvést tükrözik.

A kkv-k hagyományosan a leggyorsabban reagálnak a kedvező lehetőségekre, ugyanakkor ez a szektor a legérzékenyebb az üzleti környezet változására és az adminisztratív terhek növekedésére. A projektek, saját kiszámítható működésük, és a gazdaság teljesítménye szempontjából is indokolt, hogy a vállalkozások szem előtt tartsanak néhány fontos „önvédelmi” szabályt a pályázati folyamat során – figyelmeztetett a szakértő.

A Deloitte az eddigi tapasztalatok alapján összeállította a kkv-szektor pályázóira leselkedő, tíz leggyakoribb csapdahelyzet listáját. Megjegyezték ugyanakkor, hogy az alábbi gyakori buktatók ismerete természetesen még nem jelent garanciát a sikerre, de a bosszantó, és költséges kudarcokat jó eséllyel elkerülhetővé teszi.

Mikor kell tendereztetni?

A rangsorban az első helyen az üzleti és a pályázati projekt közötti összhang hiánya szerepel. Márkus Csaba szerint kerülni kell a túlzott árbevétel-vállalásokat és egyéb irreális kötelezettségeket, mert az eredeti tervek radikális megváltoztatása az egész projekt sikerét veszélybe sodorhatja. Ha már a változások: a Deloitte szerint érdemes folyamatosan figyelni a pályázati konstrukciók változását, felkészülni a meghirdetett véghatáridőt megelőző esetleges felfüggesztésére.

A pályázóknak nagyon oda kell figyelniük arra, mikor kell közbeszerzést kiírniuk. Egyes pályázati közreműködői ügyfélszolgálatok tájékoztatásával szemben a pályázók csak akkor kerülnek a közbeszerzési törvény hatálya alá, ha ténylegesen támogatást is kapnak – tisztázta a gyakori félreértést a Deloitte szakértője. Éppen ezért csak 50 százaléknál magasabb támogatásintenzitás esetén van a pályázóknak közbeszerzési kötelezettsége, de az eljárást csupán a támogatásról szóló döntést követően kell lefolytatni.

A Deloitte tapasztalatai szerint a pályázóknak érdemes alaposan felkészülniük a helyszíni szemlére, mert nem mindig kapnak listát a szemlén átvizsgálni szánt dokumentumokról. A vizsgálat során mégis minden, a pályázati adatlapon feltüntetett adatot ellenőrizhetnek, a helyszínen akár a projekt tartalmának alátámasztását is elrendelhetik, tehát például a költségvetés, a különböző vállalások, árajánlatok és engedélyek bemutatását is kérhetik a helyszínen az illetékesek. A tapasztalatok szerint igen gyakori csapdahelyzetről van szó, amelyre a pályázóknak érdemes tehát előre felkészülniük, és gondosan összekészíteniük minden előírt dokumentumot – mondta el Dr. Márkus Csaba.

Szerződés nincs, beszámoló van

A pályázóknak számolniuk kell azzal, hogy a támogatásról szóló döntés és a szerződés megkötése között akár több hónap is eltelhet. Számításba kell venniük tehát azt a lehetőséget is, hogy akár megfelelően megválasztott áthidaló hitelek igénybe vételére is szükségük lehet a projekt sikeres megvalósításához, figyelmeztet a Deloitte. Arra is felhívták a figyelmet, hogy a támogatási szerződést ajánlatos minden esetben alaposan átvizsgálni, mert adminisztrációs tévedés következtében előfordulhatnak eltérések a pályázat tartalmához képest, leggyakrabban például a vállalások mértékére, vagy a forrásösszetételre vonatkozóan.

Márkus Csaba tapasztalatai szerint a leggyakoribb pályázati buktatók egyike, hogy hosszabb megvalósítási idejű projektek esetében, a szerződéskötés elhúzódásakor a dokumentációs kötelezettség részét képező projektelőrehaladási jelentés útmutatójának előírásai ellentmondásokat eredményeznek. Az útmutató értelmében ugyanis a kedvezményezett már a szerződéskötést megelőzően kötelezetté válhat a jelentés benyújtására, miközben aláírt szerződés híján ilyen irányú kötelezettsége ebben a szakaszban még nem is keletkezhetne.