Kevesebb pénz az önkormányzatoknak

2006.11.06. 08:06
Jövőre a helyi önkormányzatok az ideinél kevesebb pénzről dönthetnek saját hatáskörben. A személyi jövedelemadóból (szja) való részesedés ugyanis ötödével csökken a központilag szétosztott források javára. Mint ismeretes, az októberi önkormányzati választáson átütő sikert értek el az ellenzéki pártok. Lamperth Mónika önkormányzati miniszter egy hónapja azt mondta: "tudjuk a dolgunkat".

A helyi önkormányzatok a pénzügyi tárca számításai szerint jövőre 3100 milliárd forint hitel nélküli bevétellel gazdálkodhatnak, amelyből több mint 830 milliárdot tesz ki a központi támogatás és csaknem 515 milliárdot a tavaly befolyt szja-bevétel 40 százaléka, amit most osztanak szét.

Megyék, települések: kevesebb marad

Korábban a településeknél maradt az összeg negyede, amelynek elköltéséről saját hatáskörben dönthettek, jövőre azonban a részesedés ötödével csökken a központilag szétosztott források javára. Utóbbiból a (többségében fideszes vezetésű) megyei önkormányzatoknak fele annyit szánnak, mint tavaly, ami 12 milliárd forinttal kevesebb forrást jelent. Információnk szerint sehogy sem halad viszont a területfejlesztési törvény módosítása.

A jogszabály módosításának jelenlegi stádiumáról az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztériumban egyelőre nem tudnak érdemi választ adni: tervezet még nincs, és az is bizonytalan, hogy mikor lesz. Úgy tudjuk, hogy ennek az az oka, hogy a kormány kutyaszorítóba került, hiszen az új törvénnyel nem csak az önkormányzati választásokon elkönyvelt pozícióvesztését kell valahogy kompenzálnia – ahogy arra az október elején nyilvánosságra került Lamperth-beszéd is utalt –, hanem az Európai Uniónak is meg kell felelnie.

Vélhetően ez okoz komoly nehézségeket a törvény előkészítése során, hiszen az unió térségfejlesztési politikájának alapelvei közé tartozik a szubszidiaritás és a decentralizáció, azaz a döntéseket és azok végrehajtását mindig arra a területi szintre kell helyezni, ahol a legjobban tisztában vannak a problémákkal, illetve a teendőkkel. Magasabb szintű szerv nem intézkedhet olyan esetben, amikor az adott célkitűzést alacsonyabb szinten is el lehet érni.

Lamperth: Tudjuk a dolgunkat

Ezzel a követelménnyel kerülhet szembe bármilyen jogszabály, amely a regionális tanácsokba az országos politikából – például a minisztériumokból – „küld le” döntéshozókat. Márpedig az MSZP úgy tudna javítani jelenlegi pozícióján, ha a minisztériumi delegáltak számát növelné a regionális tanácsokban. Úgy tudni, a kormány kulcsfontosságúnak tartja, hogy Szabó Imre, a Regionális Fejlesztési Tanács MSZP-s elnöke a helyén maradjon, és ezért mindent meg is tesznek. A Napi Gazdaság értesülései szerint erre vonatkozott Lamperth Mónika önkormányzati és területfejlesztési miniszternek az MSZP választmányi ülésén elhangzott kijelentése: „Higgyétek el, hogy tudjuk a dolgunkat.”

Az Európai Unió mostanáig valószínűleg csak azért nem ágált a jelenlegi - annak idején nem az EU fejlesztési politikájára szabott - rendszer ellen, mert Magyarország az uniós költségvetési ciklus vége felé csatlakozott, és a 2007-2013-as időszakhoz képest viszonylag kevés támogatáshoz jutott a közösségi büdzséből.