Van még, amiben elsők vagyunk

Az index szerint a kockázati tőke vonzásának képességében a versenyképességi rangsorokban hagyományosan elöl álló országok teljesítenek a legjobban. Ennek megfelelően a rangsor első három helyén Írország, Luxemburg és Nagy-Britannia található, őket a skandináv országok követik. Az EU-15 átlagos 100 pontos teljesítményét meghaladja a másik két benelux állam is.

A kelet-közép-európai térségben Magyarország az első, Portugáliával azonos pontszámmal. A 96-os érték 11 ponttal magasabb a régiós átlagnál, de a régi EU-tag dél-európai országokat is lehagyjuk.

Tankönyvi feltételek

A kutatók "elméleti" alapról indultak ki: megvizsgálták, hogy a szakirodalom jellemzően milyen gazdasági paramétereket tart meghatározónak a kockázati tőkevonzó képesség szempontjából. Ennek megfelelően a mutató hat fő területet vesz figyelembe, országonként mintegy 105 adattal. A fő területek: gazdasági aktivitás (GDP, árszínvonal, munkanélküliség, működőtőke-beáramlás); tőkepiac (tőzsde szerepe, tőkepiaci kapitalizáció, bankrendszer, kamatszint); adózás (társasági és személyi jövedelemadó); befektetővédelem; humán- és társadalmi környezet (oktatás, munkaerő-piaci szabályozás, Doing Business adatbázis, bűnözés); vállalkozói lehetőségek (innováció, kutatás-fejlesztés, vállalatalapítási lehetőségek).

A kelet-közép-európai régió erőssége alapvetően az adózási környezetben rejlik, illetve nincs lemaradása az EU-15 csoporthoz képest befektetővédelemben sem, a többi területen viszont a fejlett országok állnak jobban. Érdekesség, hogy Magyarország nem a fenti két területen mutatott jó teljesítménye miatt éllovas, a befektetővédelem területén ugyanis a inkább a gyengébbek között van (igaz, a szórás is kicsi).

Kimaradt szempontok is segítettek

Leginkább a kiegyensúlyozott teljesítmény miatt kerülhettünk a lista élére, ám megjegyzendő, hogy több helyen olyan mutatókban állunk jól, ahol vitatható a tényleges sikeresség. Például a figyelembe vett munkanélküliségi ráta alacsony ugyan, ám a megfigyelt mutatók közül kimaradt munkaerő-piaci inaktivitás kifejezetten magas.

A személyi jövedelemadó és a társasági adókulcs közötti különbség nem csupán az alacsony társaságiadó-terhelés miatt igen nagy, hanem az szja-határadókulcs szintje is magas. A szerzők egyébként maguk is megállapítják, hogy az adórendszer figyelembe vétele komoly nehézségekbe ütközik, mert nincsenek igazán egységesen alkalmazható mutatók.