A versenyképességet javítaná az új gazdasági miniszter

Kedvezően értékelik az Index által megkérdezett gazdasági vezetők azt a tényt, hogy az új miniszter a sikeres vállalkozói múltat tudhat maga mögött, és valamennyien aktív párbeszédet várnak a tárca és az érdekképviseletek között. Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke szerint mivel Kóka János a reálgazdaságból érkezett a kormányba, azaz nem egy elméleti szakember, valóban tudja, mit jelentenek a különböző terhek a vállalkozásoknak. És azt is tudja, mikor és hogyan működhet sikersen egy vállakozás - tette hozzá.

A minisztériumi struktúra átalakítása is szükséges

A kamara hosszabb ideje sürgeti a kis- és középvállalkozók (kkv) támogatási rendszerének áttekintését és hatékonyabbá tételet - mondta Parragh László, aki szerint az elmúlt időszakban a Széchenyi kártya mellett csak "íróasztal-programok", azaz a gyakorlatban kevéssé életképes projektek születtek e téren. A kamarai vezető szerint ugyanakkor például a kersekedelem fejlesztés területén számos feladatot a tárca leadhat az érdekképviseleteknek. Antallfy Gábor, a Kisosz elnöke ugyancsak a kkv szektor hatékonyabb támogatását várja, mint mondta, fontosnak tartaná, hogy önálló államtitkárság foglalkozzon a kérdéssel.

A befektetők nem csak az adókedvezményre várnak

Meg kell nevezni a gazdaságpolitika prioritásait - nyilatkozta az Indexnek Rudnay János, a Nemzetközi Vállalatok Magyarországi Társaságának elnöke. A tárcának olyan programokat kell alkotnia, melyek nem csak a kormányzati ciklus idejére kalkulálnak, hanem számolnak a 2007-es új uniós költségvetéssel is. Rudnay János szerint nem csak adókedvezményekkel és pénzügyi támogatásokkal, hanem a körülmények általában vett javításával lehet fejleszteni az ország versenyképességét, idesorolta például a munkaidővel kapcsolatos szabályozást éppúgy, mint a szakképzés és a kutatás-fejlesztés támogatását. Parragh László szerint e tekintetben fontos, a kormányprogramban is szereplő pont az úgynevezett egyablakos ügyintézési mód biztosítása már a 10 millió eurós határt elérő befektetők részére, ennek biztosítása komoly feladat lesz az új miniszter számára.

Kóka a bizottság előtt

A gazdasági miniszterjelöltet péntek délelőtt hallgatta meg gazdasági bizottság. Kóka János szerint három alapvető cél határozza meg a következő két év gazdaságpolitikáját. Az első az EU-források erőteljes és demonstratív kihasználása. A második a külföldi működő tőke Magyarországra csábítása, aminek érdekében a miniszterjelölt növelné az ország versenyképességét. A harmadik prioritást a magyar cégek külföldi terjeszkedésének támogatása jelenti. Kóka elsősorban informatikai, turisztikai és egyéb szolgáltató cégek segítését emelte ki. A miniszterjelölt üdvözölte, hogy ezentúl a külgazdaság egy kézben csoportosul. Mindez azért fontos, mert egységesen lehet fellépni, lobbizni a magyar vállalatok érdekében.

Növelni a versenyképeséget

Kóka János A SOTE-n végzett, majd az Elendernél helyezkedett el, ahol rövidesen vezérigazgató lett, és tulajdonrészt is szerzett. Az időközben internetszolgáltatással is foglalkozó céget körülbelül hétmilliárd forintért eladták az amerikai Psinetnek, az amerikai cég csődje után aztán a Wallisszal karöltve töredékáron visszavásárolták. Az Elender Üzleti Kommunikáció nevű céget vásárolta meg ez év elején a holland Euroweb, aminek Kóka társelnöke lett. Nemrégiben az Informatikai Vállakozások Szövetségének elnöke lett. 2002-től 2004 elejéig az Index hu. Rt. igazgatóságának tagja volt. Tárcájához kerülnek a külügyminisztériumból a külgazdasági ügyek is.

A gazdasági miniszterjelölt végigsorolta a magyar gazdaság versenyképességét meghatározó tényezőket, és értékelte azok jelenlegi helyzetét. Legfontosabb befolyásoló tényezőként a sikeres Eu-csatlakozást említette. Pozitívumként emelte ki, hogy egyre több a beruházás, az ipar és az export nő, ezek mind jó jelek. A társasági adó is versenyképes, ugyanakkor Kóka elismerte, hogy a bérterhek még mindig túl magasak Magyarországon, bár ezen a téren is jó irányba történtek elmozdulások. Minőségi munkahelyeket kell teremteni, azt kell elérni, hogy a magyar tudásból nemzetközileg is versenyképes termék alakuljon ki.

A leendő gazdasági miniszter beszélt még az alapkamatról is, szerinte a túl magas, ezért a befektetésektől komoly forrásokat von el. Nehezíti még az ország helyzetét, hogy energiaimportra szorulunk, és a magas világpiaci árak nem kedveznek a magyar gazdaságnak. Az ellenzéki képviselőket leginkább az energia árának változása, és az autópálya-építések érdekelték. A gázáremelésről Kóka csak annyit tudott mondani, hogy ebben az évben nem fog változni, a döntés egyébként nem a gazdasági tárca kezében van.

Kóka minőségi munkahelyeket kíván teremteni és az infrastruktúra fejlesztését is fontos feladatnak tartja. Ez alatt a gyorsforgalmi úthálózaton túl az informatika, a logisztika és az ipari parkok fejlesztését is érti.

A kis- és középvállalkozások számára Eu-komform támogatási és hitelprogramokat kell megindítani, ebben a Magyar Fejlesztési Banknak szánna meghatározó szerepet. Fontosnak tarja még, hogy minisztériuma jó kapcsolatot építsen ki a civilszervezetekkel, a vállalatokkal és a többi minisztériummal.

Lemond tisztségeiről

"Lenyúlás" Az egyik fideszes képviselő egy visegrádi konferencián elhangzott mondatot idézett, mely szerint Kóka János akkor azt mondta, hogy a politikusok "lenyúlják" az informatikai ügyeket. Az ellenzéki politikus azt kérdezte, most, hogy Kóka is politikus lett, továbbra is így gondolja-e? Kóka János fenntartja véleményét, szerinte a politikusok sokkal gykrabban nyilatkoznak az informatikáról, mint amennyit tesznek fejlesztéséért.

Az autópálya építésekről pedig elmondta, hogy bár a 2002-es kormányprogramban 800 kilométer gyorsforgalmi út megépítését vállalta a kormány, 2006 végére 1000 kilométer autópálya lesz Magyarországon. Kóka megjegyezte, tisztában van azzal, hogy a társadalom a kormány tevékenységét a megépített autópálya-kilométerek után ítéli meg.

Az ellenzéki képviselők rákérdeztek Kóka János üzleti érdekeltségeire, illetve cégeinek állami pályázatokon való részvételére. Kóka vállalta, hogy lemond minden olyan tisztségéről, mely összeférhetetlen jelenlegi pozíciójával. Vagyonnyilatkozatot tesz, és nyilvánosságra hozza azokat a szerződéseket, melyek a nyilvánosságra tartoznak. Egyénként pedig büszke vállalkozói tevékenységére, itt kiemelte a Sulinet programban vállalt meghatározó szerepét. Ehhez kapcsolódva azt is megjegyezte, hogy vállalkozói tapasztalatai segíthetnek lendületet adni a tárca apparátusának. Vállalkozóként azt is látta, hogy az állam nem feltétlenül kicsi, nem feltétlenül hatékony és nem feltétlenül szolgáltató.