A magyarországi háztartások tavaly 1670 milliárd forintot költöttek napi fogyasztási cikkekre, 16 százalékkal többet, mint az előző évben - derül ki a GfK Hungária Piackutató Intézet összesítéséből.
A GfK tanulmánya szerint a növekedés valamennyi bolttípus forgalmában jelentkezett. A napi fogyasztási cikkekből a háztartások beszerzéseiben a modern üzlettípusok együttes részesedése alig változott egyik évről a másikra. A hipermarketre, szupermarketre, diszkontokra és a Cash and Carry (C+C) üzletekre együttesen a 2000. évi 51 százalék után tavaly 52 százalék jutott. Ezen belül a hipermarketek részesedése 14-ről 17 százalékra nőtt.
A többi bolttípus közül a láncba szerveződött kisebb boltok javítottak pozíciójukon, 5 százalékról 8 százalékra növelve részesedésüket. Az egy vásárlásra jutó átlagos költés 2001-ben 1100 forint volt, szemben az egy évvel korábbi 1060 forinttal. A hipermarketekben egy átlagos vásárlás értéke 3530 forint volt, míg 2000-ben 3070 forint. Ugyancsak átlag feletti volt a "kosárérték" a C+C üzletekben, ahol 5390 forintot tett ki, alig többet, mint a 2000. évi 5380 forint.
Vásárlásonként 1100 forint
![]() |
Kis boltokban többen, kevesebbért vásárolnak
Átlag alatti, 810, illetve 970 forint volt az egy vásárlásra eső költés az önálló kisebb boltokban, és az országos lánchoz tartozó kisebb üzletekben. A piackutatók adatai szerint az egyes bolttípusok piaci hatóköre közül legnagyobb az önálló, 400 négyzetméter alatti kis boltoké volt: ilyen típusú üzletben a háztartások 97 százaléka vásárolt legalább egyszer. Ugyanez a mutató szupermarketeknél 88, a diszkontoknál 80, hipermarketeknél és lánchoz tartozó kis boltokban 72, a drogériákban pedig 52 százalék volt 2001-ben.
- Budapest, XI. kerület Felső határút 4.
- Alapterület m2 Szobák db Vételár
- Budapest, XIII. kerület Kucsma utca 14.
- Alapterület m2 Szobák db Vételár

Rovataink a Facebookon