Valahol elcsúsztak a főszámok

Az már korábban nyilvánvalóvá vált, hogy a kormány a bruttó hazai termék (GDP) 3,8 százalékát meg nem haladó államháztartási deficitet tűz ki célul, hogy időre teljesíthető legyen az eurózónához csatlakozás egyik előfeltétele. A Pénzügyminisztérium jövőre 20 000-20 500 milliárd forint nominális GDP-vel számol, ami 780-800 milliárdos nominális államháztartási hiányt engedélyez. Márpedig ez az összeg bő 160 milliárddal alacsonyabb, mint ami sajtóinformációk szerint a költségvetési törvényjavaslatban szerepel - az említett 928 milliárd forint mellett több mint 30 százalékos nominális GDP-növekedést kellene jövőre produkálni a költségvetési tervek teljesítéséhez.

Más elszámolási rendszer?

	h i r d e t é s

Elképzelhetetlen, hogy a helyi önkormányzatoknál 100 milliárdot is meghaladó mértékű többlet keletkezzen 2004-ben, mint ahogy kétséges az is, hogy a PM lehetetlen növekedési prognózisokra alapozza számításait. Valószínűnek tűnik, hogy a megjelent makroadatok más elszámolási rendszerben tükrözik a folyamatokat, mint amit a kormány hivatalosan publikál az Európai Unió felé. Részletek egyelőre nem ismertek: vagy az alrendszerek közti konszolidációban, vagy a korábban alkalmazott GFS és az uniós statisztikának megfelelő, költségvetési pénzekkel gazdálkodó szervezetekre is kiterjedő ESA-95 államháztartási elszámolási rendszerek közti különbségben rejlik a titok nyitja.

Járai hiányolja a kiadáscsökkentő lépéseket

Megoldást mindenesetre a tegnapi kormányszóvivői tájékoztató sem hozott, a miniszterek ugyan elfogadták a 2004-es költségvetési javaslatot, ám a szóvivő nem árult el további részleteket ezzel kapcsolatban. A kormány által összeállított költségvetés eddig nyilvánosságra került számai elmozdulást jelentenek a hiány csökkentésének irányába - jelentette ki kedden Járai Zsigmond, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke. A jegybankelnök hiányolja viszont a kiadáscsökkentő lépéseket, a bevételek növelésére építő fiskális politika ráadásul bizonyos tekintetben növeli az inflációt. Az MNB jövőre 6,5 százalékos éves átlagos inflációval számol úgy, hogy év elején az áfa-változások miatt akár 7 százalékos is lehet az éves visszatekintő pénzromlás; 2004 decemberében azonban 5,5-6 százalékra mérséklődik.

Reális, hogy Magyarország 2004 közepén belép az ERM-II árfolyamrendszerbe. A belépéskor a forint árfolyamának egyensúlyban kell lennie a gazdaság versenyképességével. A középárfolyam a mostani elgondolások szerint nem lehet messze a 250-260 forint/euró körüli árfolyamtól - mondta Járai Zsigmond. Az MNB elnöke szerint annak ellenére, hogy az euró az elmúlt napokban a 250-260 forint közötti sávban mozgott, nincs lehetőség kamatcsökkentésre. Csupán hosszabb távon kiegyensúlyozott költségvetés révén lehetséges a kamatmérséklés. A központi büdzsében jövő évre tervezett 6-8 százalék körüli béremelkedésről Járai Zsigmond elmondta, hogy ez még mindig magas, de az elmúlt évekhez képest előrelépés, és kezelhetőnek tekinthető.