Pandora, Gabriella
-1 °C
4 °C

Jövőre lezárulhat a privatizáció

2004.09.30. 08:13
Ma nyújtja be az Országgyűlésnek a 2005-ös költségvetési javaslatot Draskovics Tibor pénzügyminiszter. A Világgazdaság birtokába jutott munkaanyagból kiderül, hogy a kormányzat folyamatos, de mérsékelt ütemű hiánycsökkentésre számít.
A 2005-ös költségvetési törvényjavaslat tervezete 0,5-0,7 százalékos mértékű hiánycsökkentés mellett kötelezi el magát a következő évekre - erről szól a Világgazdaság birtokába jutott munkaanyag. A költségvetési törvényjavaslat két nappal ezelőtti verziója szerint a hiánycsökkentés ezen üteme követelménynek tekinthető, hogy az államadósságot és az infláció mértékét egyaránt csökkenteni lehessen - fogalmaz a dokumentum. Ám a hiánycsökkentés a kedvező irányú kibontakozáshoz önmagában kevés, olvasható. A centralizációs és újraelosztási hányad az ország fejlettségi szintjéhez képest magas. A versenyképesség további növelése, a vállalkozói szektor finanszírozási lehetőségeinek javítása, és általában a versenyszféra számára több tér biztosítása érdekében csökkenteni kell az adóbevételeknek a GDP-hez mért arányát, egyszersmind az EU-transzferek nélküli állami újraelosztás mértékét - olvasható.

A Világgazdaág úgy tudja, mégsem a korábban már beharangozott szintre csökkenti le a költségvetési törvényjavaslat a pótköltségvetés készítésének kötelezettségéről rendelkező szabályt. Korábban Kovács Árpád, az Állami Számvevőszék elnöke is bejelentette, hogy jövőre 2,5 százalékra csökkentenék az idei ötszázalékos szabályt, vagyis azt, hogy jelenleg még a kiadási főösszeg öt százalékánál nagyobb hiányeltérés esetén kell pótköltségvetést alkotni. Noha a tervezési munka során sokáig 2,5 százalékra csökkentett mérték szerepelt a munkaanyagokban, a pénteki beterjesztést megelőző napokban ez a passzus három százalékra lazult.

Makropálya

A kormány jövő évi költségvetési terveit egy olyan makrogazdasági pálya függvényében alakítja ki, amely nagyjából megegyezik a 2004 májusában elfogadott konvergenciaprogrammal. A dokumentum erre közvetlenül is utal, "érvényben lévőnek" minősítve az EU-nak benyújtott programot. Ez jogilag igaz is, ám kérdés, a közelmúlt költségvetési kudarcainak tükrében is helytálló-e a megállapítás. Erre vonatkozóan a lapunkhoz két napja érkezett munkaanyag nem nyújt fogódzót, mert ebben még nem szerepel a teljes államháztartásra vonatkozó hiányterv. Mindenesetre a most felrajzolt makrogazdasági pálya nem sok magyarázatot ad a kijelölt konszolidációs pályáról történő nyilvánvaló letérésre (emlékezetes, az idei és jövő évi hiánytervet is jelentősen felfelé módosította a kormány), hiszen a gazdaság fejlődését a fél évvel ezelőttihez hasonlóan ítélik meg.

A kormányzat 2005-re négy százalék körüli GDP-növekedést feltételez, ez kissé magasabb, mint a konvergenciaprogramban megjelölt 3,5-4 százalék, ám most 2007-ig sem várja, hogy öt százalék körüli ütemre gyorsuljon a gazdaság. A külső egyensúlyra vonatkozó várakozások kissé ellentmondásosak: a következő három évre a költségvetési tervezet makropályája azonos ütemű export-, illetve importbővülést feltételez, a folyó fizetési mérleg euróban kifejezett hiánya azonban ennek ellenére nem emelkedik (a magasabb importérték miatt ennek kellene bekövetkeznie). A GDP százalékában kifejezett mutató kifejezetten javulást mutat, különösen a 2006-ról 2007-re történő 0,5-1 százalékpontos folyóhiány-mérséklődés mondható jelentősnek - ám a külkereskedelmi volumenadatokkal ellentmondónak. A háztartások fogyasztását tekintve a következő években egyenletesen háromszázalékos dinamikával számolnak, és bár ez 2005-re vonatkozóan kissé magasabb a korábbi, 2-3 százalékos terveknél, a munkatermelékenység alakulásával várhatóan összhangban lenne. Mindezt a kormányzat jövőre a bruttó keresetek 5-7 százalékos emelése mellett képzeli el. Érdekesség, hogy 2006-ban és 2007-ben a bruttó és nettó keresetek dinamikája azonos, ami arra utal, hogy erre az időszaka egyelőre nincs tervbe véve adócsökkentés.

Privatizáció

A kormány elszánt, hogy az ellenzék által aranytojást tojó tyúknak emlegetett Szerencsejáték Rt. privatizációját - legalábbis részlegesen - elindítsa, derül ki a munkaanyagból. Az rt. működésébe és fejlesztésébe indokolt a magántőke bevonása, ezért a tartós tulajdoni hányad 50 százalék plusz egy szavazatra csökkenne. Ez a mérték biztosítani tudja az állam számára érdekeinek érvényesítését.

Az ÁPV Rt. 2005. évi programja a privatizáció további gyors ütemű folytatására és lezárására épül. A társaság a hozzárendelt vagyonába tartozó cégektől, azok 2004. évi adóeredményei alapján elvont osztalékokat, s egyes kiemelkedően nyereséges cégektől a 2005. évi várható eredményük alapján elvont osztalékelőleget a költségvetésnek befizeti. Az osztalékbevételek volumene a folyamatos értékesítések miatt 2005-ban már nem éri el az erre az évre várható értéket.

A kötelező és önként vállalt önkormányzati feladatok ellátásának elősegítése, valamint a foglalkoztatási, a szociális, a sport-, a gazdasági és területfejlesztési célok megvalósítása érdekében az állam vállalkozói vagyonába tartozó, a vagyongazdálkodás céljaira feleslegessé váló ingatlanok ingyenesen önkormányzati tulajdonba adhatók. Ezeket az ingatlanokat utóbb az önkormányzatok értékesíthetik. 2005-ben szigorú feltételek mellett egyfajta privatizációs technikaként kötvényt bocsáthat ki az ÁPV Rt.

Önkormányzatok

Az önkormányzati szféra változatlanul a személyi jövedelemadó (szja) 40 százalékát kapná meg. Nem változik a helyben maradó szja aránya sem, a településeket továbbra is az ott kimutatott adó 10 százaléka illetné meg. A 2003. évre bevallott szja-t figyelembe véve a teljes öszszeg csaknem 467 milliárd forint, amiből 116 milliárd marad helyben, 243 milliárd a különböző önkormányzati feladatok ellátására szolgáló normatívák forrása. Mintegy 14 milliárd forinton osztoznak a megyei önkormányzatok - a megyéknél nem keletkezik közvetlenül szja -, s 92 milliárd jut a helyhatóságok jövedelemkülönbségeinek mérséklésére. Az elosztási szisztéma megegyezik az eddigivel. A központi költségvetés jövőre is teljes egészében átengedi a gépjárműadót az önkormányzatoknak.

Változás, hogy a Belügyminisztérium által működtetett fejlesztési támogatások közül a céltámogatást 2005-től decentralizálják, a regionális fejlesztési tanácsok döntési körébe kerül. A büdzsé tervezete szerint az ideinek csaknem dupláját, 8,4 milliárdot kaphatnak azon önkormányzatok, amelyeknek nincs elég saját forrásuk az uniós fejlesztési pályázatokhoz. Újdonság, hogy a 2005. október 31-ig fel nem használt részből támogatás nyújtható a hazai finanszírozású pályázatokhoz szükséges saját erő előteremtéséhez. Hétmilliárd forint jut a többcélú kistérségi társulások megalakulásának ösztönzésére, s szerepel a tervezetben 9,5 milliárd forint az idén létrejött társulások működési támogatására. A helyi költségvetés normatív támogatására országosan 15 milliárdot tervez a pénzügyi tárca, ötmilliárddal többet az ideinél, viszont jóval kevesebbet annál, amennyire a fővárosi önkormányzat szerint a BKV-nak szüksége lenne. Külön soron szerepel azonban a költségvetésben az idén is a 4-es metró építésének állami támogatása.

Lakástámogatások

Az állam jövőre mintegy 270 milliárd forintot fordít lakáspolitikai célokra. Új elemként jelenik meg a "fiatalok otthonteremtési támogatása", amit használt lakás vásárlásakor kaphatnak fiatal, gyermekes házaspárok vissza nem térítendő állami segítség formájában. A "fészekrakó program" keretében hitelgaranciát vezetnek be a lakáshoz jutáshoz szükséges önerő csökkentésére. A bérlakásállomány növelését szolgálja a magántulajdonban lévő lakások hosszú távú bérbeadásának ösztönzése. E program részeként juthatnak lakbértámogatáshoz a rászorultak. A három új támogatási formára összesen 5,3 milliárd forintot szánnak.

A félszocpol is teret kap jövőre: a lakásépítési kedvezmény felét igényelhetik azok, akik lakásbővítésre vállalkoznak, vagy két gyermek megléte esetén tetőteret építenek be. Ezt három vagy több gyermek szülei használt lakás vásárlására is megkapják. Folytatódik a panelprogram, erre 1,9 milliárd forint áll rendelkezésre a tervezet szerint. A támogatott lakáshitelek állománya várhatóan tovább bővül, és az év végére elérheti az 1600 milliárdot. A befejezett lakásépítések száma az idei szint, 30-35 ezer körül alakulhat.

Köszönjük, hogy minket olvasol minden nap!

Ha szeretnél még sokáig sok ilyen, vagy még jobb cikket olvasni az Indexen, ha szeretnéd, ha még lenne független, nagy elérésű sajtó Magyarországon, amit vidéken és a határon túl is olvasnak, akkor támogasd az Indexet!

Tudj meg többet az Index támogatói kampányáról!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?