Mindenki reformot akar

Stumpf István és Bokros Lajos volt pénzügyminiszter egyaránt államháztartási reformot sürgetett az Államépítés vagy állam-leépítés című konferencián. Az ICEG európai Központja és a Hungarian Business Leaders Forum szervezésében tartott rendezvényen Stumpf István, a Századvég Alapítvány elnöke azt mondta: "újragondolandó és erősítendő az állam szerepe, s nélkülözhetetlen a közigazgatás és az államháztartás reformja" - mondta. Az Orbán-kormány kancelláriaminisztere szerint radikálisan át kell alakítani a kormányzás tartalmát. Úgy vélte, Magyarországon tapasztalható a tradicionális jóléti állam válsága csakúgy, mint a rendszerváltozás államának válsága.

"A jóléti rendszerváltás programja becsődölt ezért miniszterelnököt, pénzügyminisztereket és gazdasági minisztert is kellett cserélni" - mondta Stumpf István. Véleménye szerint "fiskális terror" uralkodott el annak érdekében, hogy a költségvetési célokat teljesítse a jelenlegi kormány, miközben az átfogó reformokat jegelte. A volt kancelláriaminiszter megjegyezte, hogy rendkívül szűk a következő kormány mozgástere, miközben radikálisan át kell alakítani a kormányzás tartalmát.

Bokros reformot és esélyt is akar

"Államháztartási reformra van szükség, mert látható a közjavak és közszolgáltatások romló minősége és az ehhez való hozzáférés nem egyenlő esélye" - jelentette ki Bokros Lajos, a CEU egyetemi tanára. A Horn-kormány volt pénzügyminisztere hangsúlyozta, hogy ennek hiányában a gazdasági növekedés fékeződik, a társadalom megkettőződése - kiemelkedőkre és lemaradókra - folytatódik A közjavak nem hatékony előállítása túlfeszíti az államháztartást, s felmerül az igény, hogy költsünk el többet ezekre a célokra - fogalmazott Bokros Lajos.

A volt pénzügyminiszter szerint a reform célja a közjavak minőségének látványos javulása az egyenlő esélyek megteremtése mellett. Szükségesnek nevezte az oktatás, a gyógyítás és a nyugdíjasok helyzetének reformját. "A reform a közvetlen állampolgári hozzájárulás és ellenőrzés szerepének érdemi növelését, erősítésesét kell, hogy magával hozza" - mondta a volt pénzügyminiszter, hozzátéve, hogy nélkülözhetetlen az áttekinthetőség, a tisztakezűség és a felelősség a közpénzekkel való gazdálkodásban.

László és Urbán egy kulcsos adót javasol

Húsz százalékos egykulcsos személyi jövedelemadó mellett a költségvetés hozzájuthatna a megfelelő bevételekhez - mondta László Csaba, aki azonban megjegyezte azt is, hogy az egykulcsos rendszer hátránya, hogy a gazdagok terheit csökkenti a szegényebbekét viszont növeli, azaz átrendezi az adóterhelést. Urbán László ezzel szemben azt emelte ki, hogy az egy kulcsos rendszer nem lenne igazságtalan, ha az egyéb kedvezményeket megvonnák a gazdagabbaktól. "Húsz százalékos egykulcsos szja ingatlanadóval kombinálva, 2-3 éves előkészítés után bevezethető lenne, s a költségvetés sem veszítene" - mondta László Csaba, a KPMG adótanácsadó partnere. A volt pénzügyminiszter hozzátette: emellett ki kell alakítani a rászorultsági alapon működő szociálpolitikai rendszert. Az egykulcsos rendszer előnyei között említette László Csaba az egyszerűséget, az adminisztrációs megtakarítást és az átláthatóságot.

"Mindenki tudná, hogy mekkora adóterhet visel 20 százalékos adókulcs mellett" - fogalmazott a volt pénzügyminiszter, hozzátéve, hogy az adóelkerülés is valószínűsíthetően csökkenne. Ugyanakkor kérdésként fogalmazta meg a teljesítménynövelő hatást. "Az egyszerűbb, átlátható egykulcsos adórendszer olcsóbb, ezért zene a befektetők füleinek, bár ez nem lehet a meghatározó szempont" - fejtette ki a volt pénzügyminiszter.

A valóság azt mutatja, hogy a gazdagok szja terhelése jóval nagyobb, mint a kisebb jövedelműeké, ezért indokoltnak tűnik az egykulcsos szja bevezetése - mondta Urbán László is. Az USA-ból hazatért közgazdász számokkal bizonyított: a 2003. évi szja befizetés szerint az adózók 80 százalékának jövedelme 400 ezer és 2 millió forint közé esik, s ez a 80 százalék fizeti be az összes szja bevétel 30 százalékát, 350 milliárd forintot. A 4 milliónál többet kereső 20 százalék pedig 830 milliárdot fizet be, ami a teljes szja bevétel 70 százaléka. További 19 ezer igen gazdag adózó fizet 133 milliárd forintot be, amely összeg nagyságát érzékelteti, hogy az összes társasági adóbevétel 338 milliárd. Az első kategória átlagos szja terhelése 12,6 százalék, a másodiké 32,3 százalék, miközben az első kategória átlagjövedelme havi 80 ezer forint a másodiké 300 ezer forint - jelezte Urbán.

A számokból az is következik, hogy a gazdagok jelenleg is jóval több szja-t fizetnek, s ha az egykulcsos rendszer bevezetése mellett az adókedvezményeket, s az ingyenes oktatást például megvonják a módosabb rétegektől, akkor a szociális igazságosság is érvényesülne - állította Urbán László.

Konszenzus kell a reformhoz

A súlyos és túlzott politikai megosztottság szülte konfliktuskerülés miatt nem vállalkozott eddig egyetlen kormány sem az államháztartási reform végrehajtására, noha a jelenlegi helyzet nem tartható fenn - jelentette ki Draskovics Tibor a konferencián. Draskovics Tibor az állami újraelosztás szűkítésének egyik megoldásaként javasolta, hogy a ma még állami feladatokat, PPP keretében, piaci szereplők nyújtsák, az állam szabályozása és megrendelése mellett. Úgy vélte erre a közszolgáltatások szinte valamennyi területén elég hatékonysági tartalék van.

A szakmai konszenzus hiányával indokolta az államháztartási reform halogatását Mellár Tamás, a KSH korábbi elnöke is. A hosszútávú, kormányciklusokon átnyúló szakmai konszenzus alapozhatja meg a reform végrehajtásához szükséges társadalmi támogatottságot is - hangsúlyozta.