Nőtt a kisvállalkozók gazdaságba vetett bizalma

A felmérés szerint 2004. februárjában a kis- és középvállalatok bizalmi-indexe elérte 47,5 százalékot, tendenciája tavaly augusztustól mérsékelten emelkedett. A kis- és középvállalatok üzleti bizalma 2004 első félévére erősödött, a hazai vállalkozások a következő hónapokban javuló működési feltételekkel számolnak. A cégek mérsékelt optimizmusában az ország javuló reálgazdasági folyamatai mellett a külgazdaság élénkülése játszik szerepet.

Erős versenytárs

A hazai kis- és középvállalati szektor fél éves gazdasági várakozásaiban a korábbi hónapokénál nagyobb optimizmus érezhető. A gazdasági feltételek kedvezőbb megítélésében nem annyira az ország uniós csatlakozásának rövidtávú pozitív hatása, mint a reálfolyamatok tartós javulásába vetett bizalom játszik szerepet. Az előrejelzésekből kiszűrhető ugyanakkor, hogy a januártól bevezetett adóváltozások a vállalkozások széles körét hátrányosan érinti.

Saját vállalkozásuk rövid távú fejlődési kilátásait javulónak ítéli a cégek mintegy egyharmada. Romló feltételekkel a januári előrejelzésnél szélesebb kör, 38 százalék számol. Februárban a piaci pozícióit fél éven belül megrendítő verseny kialakulásától a vállalkozásoknak 38 százaléka tart új, erős versenytárs megjelenését 42 százalékuk valószínűsíti.

A termelési feltételek javulnak

A hazai vállalkozások szerint a termelési feltételek kismértékű javulása alapvetően a külső piacok bővülő keresletével áll összefüggésben. A belföldi értékesítés lehetősége a fizetőképes kereslet mérsékelt bővülése miatt korlátozottabb lesz a korábbinál.

A feszültségektől nem mentes jelenlegi gazdasági viszonyok között a közelmúltban kiemelt témaként szerepelt egy hatékonyabb, áttekinthetőbb adórendszer megalkotása. A magyar gazdaság versenyképességének javítása kizárólag megszorításokkal és elvonásokkal nem érhető el, a kedvezőbb versenyhelyzet megteremtéséhez az állami elvonások csökkentése és a strukturális reformok mielőbbi előkészítése szükséges.

Mértéktartó inflációs előrejelzés

2003 utolsó harmadában a beruházási célú import növekedett, a gazdálkodó szféra fejlesztési elkötelezettsége erősödött. 2004 januárjában 6,6 százalékos volt az infláció, meghaladta az elemzői várakozásokat.

Az év elején bevezetett áfa és adóemeléssel indokolható drágulás erőteljesebben jelentkezett a gyógyszerek, egyes élelmiszerek és közüzemi szolgáltatások fogyasztói árának változásában. A kis és középvállalkozói szektor véleménye szerint 2004-ben az éves átlagos pénzromlás mértéke 6,9 százalék lehet.