Kell, de nem elég az Új egyensúly

2006.07.13. 13:23
Jövőre öt százalék feletti inflációt és három százalékra visszaeső gazdasági növekedést vár a Kopint-Datorg. A kutatók szükségesnek tartják a Gyurcsány-csomag intézkedéseit, de figyelmeztetnek: ahhoz, hogy ez ne korlátozza a gazdasági növekedés esélyét, a nem a legrászorultabbaknak nyújtott szociális juttatások átmeneti visszafogására is szükség lehet.

Jelentősen módosította az idei és a jövő évre vonatkozó gazdasági előrejelzését a Kopint-Datorg a Gyurcsány-csomag nyomán. A kiigazítási program alapján korrigált prognózis 2006-ra és 2007-re azzal a - legvalószínűbbnek tartott - feltételezéssel készült, hogy a forint árfolyama tartósan nem gyengül tovább, de erősödése is csekély mértékű lesz az év végéig. A másik feltételezés a kiigazító program betartására és rendezett módon történő bevezetésére vonatkozik.

Kisebb növekedés, nagyobb infláció

E feltételezések mellett a Kopint-Datorg az idei GDP-prognózisát (4,3 százalék) nem módosította, mivel a magánfogyasztás növekedésének az év második felében várható lassulását a nettó export javulása ellentételezheti. A külkereskedelmi mérleg hiánya az új prognózis szerint így javul is, a korábban várt 4 helyett csak 2,7 milliárd euró lehet az év végére. A kutatók szerint a magánfogyasztás visszaesik a korábban jelzetthez képest, így a várható növekedést 3 százalékról 1,7 százalékra mérsékelték, a közösségi fogyasztásét pedig 1 százalékos növekedésről 2 százalékos csökkenésre módosították. A külkereskedelmi mérleg hiánya az új prognózis szerint 2,7 milliárd eurót tehet ki.

2007-ben a kiigazító program a Kopint-Datorg szerint 1 százalékponttal 3 százalékra csökkenti a GDP eredetileg várt növekedési ütemét. Ezen belül stagnáló magánfogyasztás (a korábban várt 2,8 százalékos bővüléssel szemben) és öt százalékkal csökkenő közösségi fogyasztás várható. A beruházások növekedési üteme 5-ről 4 százalékra mérséklődhet, elsősorban az állami beruházások eddig gyors növekedésének visszaesése következtében, amit a magánszféra beruházásai minden valószínűség szerint nem fognak pótolni. A kiigazító csomag miatt az idei inflációs prognózist 3,4, a 2007. évit 5,5-6 százalékra emelték fel. Az adók és elvonások emelésének a közvetlen áremelő hatáson kívüli - közvetett, továbbgyűrűző - hatását az előrejelzés szerint semlegesítheti a reáljövedelmek csökkenésének keresletszűkítő hatása.

Kell, de nem elég

A kutatók leszögezik, hogy az Új egyensúly program intézkedéseire a rövid és a középhosszú távú szempontok miatt egyaránt szükség van: rövid távon a pénzpiaci krízis elkerülése érdekében, hosszabb távon a magyar gazdaság egészséges növekedési feltételeinek a megteremtéséhez. A kiigazítási csomag ellátja ezt a tűzoltási funkciót: megállítja, illetve visszafordítja az államháztartási hiány emelkedő tendenciáját. Az igazi gazdaságpolitikai kihívást azonban az jelenti, hogyan tudja a kormány a vállalati versenyképesség romlását megakadályozni.

A kiigazítási csomagban a terhek nagy részét a reálgazdaság, azaz a munkavállalók és a munkáltatók viselik (az általános adóemeléseket kivéve). Ahhoz azonban, hogy ez ne korlátozza a gazdasági növekedés esélyét, a nem a legrászorultabbaknak nyújtott szociális juttatások átmeneti visszafogására is szükség lehet. Ellenkező esetben a lassabb gazdasági növekedés és a versenyszféra túlzott terhelése a szociális támogatások reálgazdasági alapjait is alááshatja.

A környezet kedvező

A Kopint-Datorg kutatói idei második konjunktúrajelentésükben megállapítják, hogy a világgazdasági konjunktúra 2006 közepén összességében kedvezően alakul. Az Egyesült Államokban az első negyedévi robusztus GDP-növekedést követően az expanzió az év egészében meghaladhatja a 3 százalékot. Kína gazdasága 9-10 százalékkal bővülhet.

A fejlett világ dinamizmusát tavaly visszahúzó Európai Unió (EU15) és Japán növekedése bár szerény ütemű, de valamelyest felgyorsult. Vonatkozik ez az EU legnagyobb államára és Magyarország első számú partnerére, Németországra is. Tartja dinamizmusát 2006-ban a FÁK legtöbb országa és főleg Oroszország, ahol a magas világpiaci energiaárak közepette tartósodni látszik a 6 százalék körüli növekedés. Továbbra is gyors India és Délkelet-Ázsia fejlődése. A világkereskedelem volumene 8,5 százalékkal bővülhet, eközben az olajon kívüli nyersanyagok árai is erőteljesen emelkednek.