A 2001 óta Európa korrupciós klímájáról évente elkészített tanulmány idei adatai szerint Magyarországon a megvesztegethetőség mértékének emelkedéséről a válaszadók mintegy 45 százaléka számolt be. Ez az arány a kutatásban résztvevő 21 ország között a negyedik legalacsonyabb érték - fejtette ki Kozák Ákos.
A korrupció elleni küzdelemben a megkérdezettek az állam szerepét hangsúlyozzák az egyénével szemben. Magyarországon a válaszadók 82 százaléka gondolja úgy 2006-ban, hogy a korrupció elleni harc az egyén helyett az állam feladata, és ez az arány 2001 óta növekvő tendenciát mutat - mondta Kozák Ákos. Hozzátette: a 25 EU tagállam tekintetében ez az arány szintén 82 százalék, Nyugat-Európában 78, és az egykori szocialista blokk országaiban 86 százalék.
Nyugaton kevesebb, mint a fele
Kozák Ákos elmondta: Magyarországon a megkérdezettek 73 százaléka gondolja úgy, hogy korrupt államban él. Ez az érték az elmúlt három évben gyakorlatilag változatlan, és nem éri el a régiós 80 százalékos átlagot. Nyugat-Európában ugyanakkor csupán 46 százalék tartja korruptnak az államát.
Magyarországon a válaszadóknak mintegy 64 százaléka gondolja úgy, hogy a kenőpénz nem tekinthető semmilyen körülmények között erkölcsös megoldásnak. A lakosságnak kevesebb mint a fele, 47 százaléka nyilatkozott úgy, hogy csúszópénzt soha nem ad semmilyen szolgáltatásért cserébe.
Leginkább elítélően Lengyelország, Görögország, Ausztria, Svédország, Észtország és Portugália megkérdezettjei nyilatkoztak a kenőpénz adásáról.
Értelmetlenség
A korrupció megfékezésében az egyén szerepét firtató kérdésre adott válaszokból kiderült, hogy Nyugat-Európában a legmagasabb azoknak az aránya, akik személy szerint sosem adnak kenőpénzt.
Kozák Ákos elmondta: Magyarországon a korrupció elleni küzdelem értelmetlenségéről a megkérdezettek mintegy 55 százaléka van meggyőződve, 2004-ben ez az arány 52 százalék, 2001-ben pedig 43 százalék volt. A megkérdezettek 49 százaléka gondolja úgy, hogy egy vállalkozás kenőpénz nélkül nem juthat közbeszerzési munkához. Szlovákiában ez az érték 60 százalék, Lengyelországban 43, Csehországban 53, míg Ausztriában csak 32 százalék.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
