Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!További Magyar cikkek
A korrupció olyannyira hozzátartozik a magyar gazdaság valóságához, hogy annak már saját argója van. Elég csak a mostanában ismertté vált parkoló-ellenőri korrupció "kolbászpénz" kifejezésére gondolni - jelentette ki Tóth István János, az MTA Közgazdaságtudományi Intézetének főmunkatársa a Korrupciós kockázatok az üzleti szektorban címmel publikált tanulmánykötet bemutatóján.
Mesélnek a korrumpálók
Idézetek vállalatvezetőktől
„Eljut hozzánk egy papír egy 100 milliós beszerzésről, és egy pártember firkálása van a sarkán: Nézzétek meg, gyerekek.”
„Teljes a szervezettség az önkormányzatoknál” , ez egy „folyamatosan működő gépezet”, amely „pártsemleges”.
„Korrupció kell ahhoz, hogy a gépezet elinduljon.”
„A korrupció melegágya a közbeszerzés.”
„Az EU-források egy része nem ott hasznosul, ahol kellene, hanem díszburkolat lesz belőle.”
Ma már közhely, hogy a korrupció a magyar gazdasági élet egyik fő problémája, ám a tanulmány szerkesztői - Tóth és Szántó Zoltán, a Corvinus Egyetem intézetigazgatója - tíz, a honi gazdasági élet magyar és külföldi csúcsvezetőivel készített anonim interjúban ezt egy új oldalról világítja meg. A cégvezetők szerint a korrupció Magyarországon "alapvető probléma", illetve "szerteágazó, mély és mára egy kritikus pontot elért jelenség".
A vállalatvezetők - akik korrumpálóként szerves részei a kialakult rendszernek - leggyakrabban az önkormányzati szférában, a közbeszerzéseknél és az uniós támogatások szétosztásánál szembesültek korrupcióval vagy annak igényével. Leggyakrabban az alulfizetett köztisztviselőket és csak másodsorban politikusokat említettek a válaszadók a megvesztegetendők listáján. A politikai elit e képviselői részben saját zsebbe, másrészt a pártjuk számára "gyűjtögettek".
Ausztriában is ez van?
Persze a cégek sem ártatlanok, hiszen bizonyos ágakban - példaként említik a nagy áruházak termékbeszerzőit - mindennapos a korrumpálás, de például a bank- és biztosítási szektorban ismeretlen jelenség. Ez utóbbi egyrészt a magas jövedelmeknek köszönhető, másrészt ott még uralkodik a pénzügyi szféra morális védekező rendszere, amely kiveti magából azt, aki korrupció gyanújába került - az ilyen alkalmazott nem talál állást más cégnél sem.
Sok vállalat "közkapcsolati igazgatót" alkalmaz, akinek a feladata a kapcsolattartás az állami intézményekkel - és a köztisztviselők vesztegetése. A magyar korrupció mértékéről - nemzetközi összehasonlításban - eltérőek a vélemények: egyes válaszadók szerint semmivel sem rosszabb a helyzet nálunk, mint a környező országokban, beleértve Ausztriát is, csak ott "elegánsabban és korporatívabban osztják le egymást közt a pártok a pénzeket". Más vélemények szerint a magyar korrupciós viszonyokat nézve inkább Ukrajnához vagy a Balkánhoz közelítünk.
Így lesz 580 millióból 1,5 milliárd
Az egyik interjúalany megnevezett olyan önkormányzati ingatlanvásárlást, ahol a vevő önkormányzat képviselő-testülete előre leszögezte, hogy a vételárból mennyit kérnek vissza zsebbe - a taksa húsz százalék volt. A korrupció árát jól érzékelteti egy másik eset, amikor egy 580 milliós beruházás, mire a megyei és a fővárosi szűrőn átjutott, 1,5 milliárd forintra hízott. Tóth szerint könnyen előfordulhat, hogy egy 150 millió forintos iskolafelújításból 50 millió forint hasznosul a köz javára - a többi pedig elfolyik.
A kutatásvezető szerint a korrupció csökkenthető volna, ha minden egyes kormányzati döntést megelőzné a korrupciós kockázatok felmérése és így védekeznének ellene. A jelenség melegágya a túlbonyolított törvényi szabályozás, ezek egyszerűsítésével, a bürokrácia radikális leépítésével, az egyszemélyes döntések visszaszorításával, a nyilvánosság és az internet erejével, az e-kormányzat kialakításával lehet eredményeket elérni. A válaszadók egyike példaként említette Litvániát, ahol a cégalapítási és áfa-visszaigénylési szabályok egyszerűsítésével átláthatóbbá vált a gazdaság működése, így érezhetően csökkent a korrupció.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
