Véget vetnének a körbetartozásnak

A megrendelő külön hozzájárulása nélkül lehetővé tenné a polgári törvénykönyv tervezett módosítása, hogy az építési vállalkozó számára jelzálogjog alapítson azon az ingatlanon, ahol az építési-szerelési munkákat végzi. Ezzel egy rendkívül erős jogosultságot, hatékony eszközt adna az építési vállalkozóknak a szerződésből eredő követeléseik kielégítésére a nem fizető megrendelővel szemben. Ez lenne az egyik tervezett eszköze a körbetartozások felszámolására készülő törvénycsomagnak.

Jó egy éve keresik a körbetartozások csökkentését a legmegfelelőbben szolgáló törvényi megoldást. A korábbi - tavaly ősszel benyújtott, a közbeszerzési törvény módosítását célzó - javaslat lényege az volt, hogy ne csak a nyertes ajánlattevő élhessen azonnali beszedési megbízással a késlekedő ajánlatkérővel szemben, ugyanezt a jogosítványt megkapták volna a fővállalkozóval kapcsolatban az alvállalkozók is. A szakmai érdekképviseletek azonban bírálták az előterjesztést, mondván, a leendő szabályozás több vonatkozásban is megkerülhető.

Az új tervezet ezért széles szakmai és társadalmi egyeztetés nyomán formálódott, és több oldalról igyekszik elősegíteni a körbetartozások visszaszorítását, illetve a rosszhiszemű adósokkal szembeni fellépést. Ezt lehetővé teszi majd a csődtörvény néhány szabályának a módosítása. A felszámolás kezdeményezésével kapcsolatos jelenlegi rendelkezés például voltaképpen a rosszhiszemű adósnak kedvez, aki az írásos hitelezői felszólításra adott, a tartozást vitató válaszával egyszerűen kizárhatja a felszámolás megindítását. Az új szabály viszont már nem enged ilyen egérutat számára.

A javaslat a közbeszerzési törvényt módosítva megköveteli, hogy az ajánlatkérő csak akkor tehesse közzé az ajánlati felhívást, ha rendelkezik a szerződés teljesítését biztosító anyagi fedezettel, és erről honlapján tájékoztatja az ajánlattevőket. Tájékoztatási kötelezettsége kiterjed majd a nyertessel kötött szerződés lényeges tartalmi elemeire és az ajánlatkérői ellenszolgáltatás teljesítési időpontjára is, hiszen a szerződéses láncolat tagjainak fontos, hogy erről értesüljenek.

Szinte mindennapos, hogy az ajánlattevő gazdaságilag kiszolgáltatott helyzetbe kerül a közpénzek felett diszponáló ajánlatkérővel szemben. Így arra kényszerülhet, hogy olyan jogkorlátozó kikötéseket is elfogadjon a megrendelőtől, amelyek utóbb a szerződéses láncolat többi vállalkozásának fizetőképességét szintén megingathatják. A törvény ezért kiegészül egy olyan rendelkezéssel, amely érvénytelenné teszi az ilyen feltételek alkalmazását. Az igazságügyi tárca fontosnak tartja, hogy mielőtt a kormányhoz benyújtja, ismételten egyeztesse a tervezetet a szakmai érdek-képviseleti szervezetekkel.