Olcsó casco és kötelező biztosítások rohama várható

A személyi károk limitje 1 250 000 forintról 1 500 000 forintra emelkedik. További jó hír, hogy a biztosítóknak 3 hónapos válaszadási határidőt szabtak belföldi károk esetében is. Azok, akik külföldről kívánnak autót importálni már a rendeltetés szerinti helyen is megköthetik a kötelezőjüket.

Azok a biztosítók, akik díjhátralékkal rendelkeznek a MABISZ kártalanítási számlán, nem köthetnek addig új szerződést, amíg a hátralékot ki nem egyenlítik. A forgalmi engedélyre nem kötelezett gépjárművek díja egy összegben fizetendő. Ha a balesetben súlyos személyi sérülés történt, a kártalanítási számla a gépjárművekben keletkezett károkat is megtéríti (25 százalékos rokkantság, vagy 6 hónap ápolás feltétel).

Ami még fontos és közvetlenül érinti az ügyfeleket, az a kártörténeti igazolások beszerzése. Az eddigi gyakorlat szerint, aki biztosítót kívánt váltani, annak be kellett szereznie a kártörténeti igazolását és be kellet mutatnia azt az új biztosítónak.

Azonban a biztosítók egy közös diszpécserközpont felállításán dolgoznak, amelynek segítségével egymástól is elkérhetik az új szerződő kártörténeti adatait. A rendszer működésének részletei még nem tisztázottak, de ezzel a témával még gyakran fogunk találkozni a kampány időszakban.

Casco: csökkenő díjak

A napokban olyan hírek jelentek meg a piacon, hogy díjcsökkenés várható a hazai casco piacon. A casco körül tényleg vannak problémák, amelyekre Jákfalvi Zoltán az FBAMSZ által tartott Alkusztalálkozón rá is világított. Évek óta tapasztalható a casco szerződésállomány stagnálása, valamint a díjbevételek erősen visszafogott növekedése. A stornózott állomány díját a 2-3 évvel ezelőtt kötött új kötésállomány díja határozza meg.

A kialakult piaci helyzetet alapvetően négy momentum határozza meg. A finanszírozásban megjelenő no casco-s konstrukció, az autópiac helyzete, a jelenlegi casco termékek árszínvonala (mindenki drágának tartja) és az, hogy az ügyfelek nem félnek.

Hazai sajátosságként kell értékelni, hogy az új autó vásárlók, abban az esetben, ha finanszíroztatják a beruházásukat, legfőbb szempontként a törlesztő részletek nagyságát veszik figyelembe. Éppen ezért ott spórolnak, ahol tudnak és ennek egyik általuk kiválónak vélt módszere az egyéni casco.

A hazai autópiac eladásai is elmaradnak még a nyugat-európai átlagtól (sőt csökkenő tendenciákat mutatnak), ennek okaira most nem térnénk ki. De ha ebből a szemszögből vizsgálnánk a casco termékek életgörbéjét, akkor még bőven van tere a fellendülésnek. Az ügyfelek azonban mégsem ragaszkodnak a biztosításhoz, egyrészt azért mert drágának tartják a konstrukciókat, másrészt nem tartanak a kockázatoktól.

Mit tehetnek a biztosítók?

A társaságok várhatóan több fronton fognak "támadást" indítani az alulbiztosítottság ellen. Egyrészt díjcsökkenés várható a flottabiztosítások és a lakossági konstrukciók esetén. Azonban a díjcsökkenés nem elsősorban a már meglévő termékek esetében lesz tapasztalható (bár ezek esetében is van mód a csökkentésre, erről még később lesz szó), hanem megjelennek a csökkentett szolgáltatásokat tartalmazó "alternatív konstrukciók (a full casco termékek helyett/mellett).

Mivel a díjcsökkenések önmagukban nem okoznak jelentős állománynövekedést, ezért várható a különböző kapcsolt termékek fokozott megjelenése, mint a GAP biztosítás, vagy a gumiabroncs biztosítás.

A biztosítók a már meglévő állományuk várható élettartamának növelésére is összpontosítanak majd. Ennek egyik kiváló eszköze lehet a negatív indexálás, mikor az eszköz élettartamának előre haladtával csökken a biztosítás díja. Váratóan majd bizonyos alternatív (csökkentett szolgáltatással rendelkező) termékek beépülnek majd a kötelező biztosítása.

A legfontosabb lépés azonban a költségcsökkentés, amelyhez a termékek egyszerűsödése mellett, nagyban hozzájárul az értékesítési költségek csökkentése. Ez pedig abban az esetben lehetséges, ha az alternatív konstrukciók mellett, alternatív csatornákat is bevonnak a társaságok, a hagyományos közvetítői modell mellé. Ilyen költség hatékony megoldás lehet az online értékesítés, a kereskedői hálózaton keresztül történő értékesítés, a finanszírozásba épített termékek és a direct csatornák kiépítése (pl.: Generali által létrehozott Genetel, illetve hamarosan az Allianz is megjelenik hasonló modellel).

Mit tehetnek az alkuszok?

A fenti modell alapján egy dolog elkerülhetetlen: a jutalékok csökkenése. Mivel a biztosítók csak úgy tudják vállalni a díjaik csökkentését, ha csökkentik a szolgáltatásaikat, illetve csökkentik a költségeiket. Legalábbis addig, amíg a piac el nem éri azt a méretet, hogy egy díj és szolgáltatás növelés következhet be.

Éppen ezért a közvetítők számára az a járható út, ha ügyfeleiket hosszú időre magukhoz "láncolják". Ehhez azonban fokozott díjtárgyalásokra van szükség (aktív kapcsolattartás az ügyféllel), illetve a kiegészítő termékek értékesítése.

Ez azt jelenti az alkuszok számára, hogy megnő egy-egy szerződés munkaigénye, ezáltal nőnek a költségeik, mindemellett pedig csökken az egy szerződésre jutó jutalékbevétel, tehát csökken a profit.

Számukra - természetesen a fokozott értékesítés mellett - megoldás jelenthet az egyedi konstrukciók kidolgozása a biztosítóval közösen. Valamint fokozott figyelmet kell majd fordítaniuk az eladástechnikára, illetve az ehhez kapcsolódó marketing eszközök helyes alkalmazására.