Kötvényből épül az autópálya

Eldőlt, hogy kötvénykibocsátásból finanszírozzák a hátralévő autópálya- és autóút-fejlesztések nagy részét - jelentette be Veres János pénzügyminiszter. A tervek szerint a jövő év első negyedévében jelenik meg a piacon ez az eurókötvény. A gyorsforgalmi úthálózat fejlesztéséről szóló törvény ezzel is kapcsolatos módosítását szerdán fogadta el a kormány, s ma már a parlament elé is kerül a javaslat.

Lista a félig kész szakaszokról

A kötvénykibocsátás pontosabb összegét, illetve az egyéb körülményeket is megszabja, hogy pontosan mely sztrádaszakaszok beruházását finanszíroznák ebből a forrásból. Az év végére elkészülő listára azok az autópálya-szakaszok kerülhetnek fel erre, amelyek készültségi állapota az Eurostat elvárásának megfelelően 50 százalék alatt van.

Várhatóan 1,5-2 milliárd euró közötti kibocsátásról lesz szó, amelynek további részleteiről egyelőre csak annyi tudható, hogy a kibocsátó az Állami Autópálya Kezelő (ÁAK) Rt. lesz - mondta el Tóth Judit, a gazdasági tárca szóvivője. A kötvény fedezetéül az a rendelkezésre állási díj szolgál, amelyet - a szolgáltatás fejében - az állam fizet az ÁAK-nak.

A gyorsforgalmi úthálózat fejlesztésével kapcsolatos legújabb elképzelés megfogalmazására azt követően kényszerült a kormányzat, hogy az Eurostat megtorpedózta a terveket, amelyek szerint az államháztartáson kívülre helyeznék az összes beruházás finanszírozását. A kabinet korábban a befejezéshez közeledő pályaszakaszok finanszírozását is így kívánta megoldani.

Korábban a 2005-2008 közötti építkezések finanszírozásához hárommilliárd eurós kötvénykibocsátásról volt szó. A megváltozott feltételek miatt viszont kisebb összeg is elegendő lesz, a többit pedig költségvetési forrásból teremtik elő - tette hozzá Tóth.

Az autópálya-kötvény árazása a garanciától függ; amennyiben az állam teljes garanciát vállal a visszafizetésre, úgy csaknem egy szuverén adóshoz hasonló feltételekkel lehet forráshoz jutni. A magyar állam jelenleg devizában meglehetősen jó feltételek mellett tud kilépni a kötvénypiacra.

Ez a finanszírozási forma azonban mindenképpen drágább. A szakértők szerint kockázat szempontjából "MFB-típusú" lehet. Az mindenesetre várható, hogy e papírok közel sem lesznek olyan likvidek, mint az állampapírok. Amennyiben nem áll teljes állami garancia a kibocsátás mögött, a többletkockázat miatt lényegesen - akár 80-90 bázisponttal - több prémiumot kell majd ajánlani.