Csábító bérek a közszférában

Az utóbbi egy évben csaknem 30 ezerrel emelkedett a költségvetési szektorban dolgozók száma, ami így júniusban már meghaladta a 827 ezret. Nemzetközi összehasonlításban a magyar állami szektor kiemelkedő nagyságú: az ország munkaerő-állományának 20 százaléka állami alkalmazásban dolgozik. Az OECD tanulmánya szerint ezzel a szervezet tagországai közül (Dánia és Finnország társaságában) arányaiban a legméretesebb állami szférát tudhatjuk magunkénak. Elismeri a létszámbővülést Kiss Péter kancelláriaminiszter, vitatja ugyanakkor ezt az utóbbi megállapítást. Hiszen, mint mondta, több nyugat-európai országban nonprofit szervezetek látják el az állami szolgáltatások jelentős részét.

Szükségszerű bővülés

A magyar közigazgatási létszámbővülés szükségszerű, de átmeneti velejárója az EU-csatlakozásra való felkészülésnek - jelentette ki. Az uniós pénzügyi források fogadásához ugyanis jelentős intézményi felkészülés szükséges, s ez a közigazgatás szinte valamennyi területét érinti. A létszámnövekedés érinti az oktatást, az egészségügyet, a szociális ellátások területét is, ez viszont már a 2002-es őszi közalkalmazotti béremelésekkel függ össze. Ezek a korábban létszámhiánnyal küzdő területek pótolták a munkaerőhiányt - érvelt Kiss Péter.

Ami a központi közigazgatást illeti, a kormányzat itt takarékoskodó létszámgazdálkodást folytat, s inkább tárcák közötti átcsoportosításokat végez - jelentette ki a miniszter. Gaál Gyula, a gazdasági tárca SZDSZ-es politikai államtitkára egy csütörtöki nyilatkozata szerint elképzelhetőnek tartja, hogy - az szja-terhelés mérséklése érdekében - csökkentsék a közszférában foglalkoztatottak számát. Szerinte már az is jelentős eredményt hozna, ha az éves háromszázalékos természetes fogyás következtében megüresedő helyeket nem töltenék be.

Háromszor akkora

Az OECD már idézett tanulmánya szerint hazánk az ország méretét figyelembe véve több mint háromszor akkora létszámú államot működtet, mint Norvégia vagy Görögország, kétszer akkorát, mint Hollandia és Németország, de jelentős méretbeli különbség figyelhető meg Ausztriával, Új-Zélanddal vagy Spanyolországgal összehasonlítva is.

A jelentős létszámállomány az elmúlt évtizedben kivétel nélkül minden, az OECD által megfigyelt országban csökkent. A tanulmányban szereplő utolsó, 2001-es magyar adat (2001) tanúsága szerint ez alól hazánk sem volt kivétel. Az utóbbi egy évben azonban rendkívül gyors, 3,7 százalékos létszámbővülés valósult meg az amúgy is méretes szektorban, ami szintén egyedülálló. (Csehország például éppen az elmúlt hónapokban döntött a költségvetési létszám csökkentéséről.)

Magasabb bérek

A gyors növekedés minden bizonnyal összefügg az állami szektorban megfigyelhető dinamikus bérkiáramlással. Az első fél évben a bruttó bérek már 30 ezer forinttal magasabbak voltak, mint a versenyszektorban. Mindenesetre nem vall fegyelmezett létszámgazdálkodásra, hogy a magasabb munkabér - nagyobb munkaerő-kínálat közgazdasági alapösszefüggés a feladatgazdálkodáson alapuló költségvetési szerveknél ilyen egyszerűen utat tör létszámemelés formájában.

A szakértő kételkedik

Nem tűnik úgy, hogy a kormány az állam bármilyen mértékű csökkentésén ügyködne - nyilatkozta a napokban a Világgazdaságnak Duronelly Péter, a Budapest Alapkezelő elemzője, látván a legfrissebb létszámadatokat. A jövő évi takarékosságról szóló ígéretek hiteltelenek akkor, amikor az aktuális folyamatok pontosan az ellenkező irányba mutatnak. A helyi önkormányzatokra a közalkalmazotti béremelés önmagában is nagy terhet ró, amit tovább növel a szférába visszaáramló munkaerő bérterhe.

A kutató szerint a PM nyilvánvalóan arra számít, hogy addicionális forrás híján az önkormányzatok kényszerű leépítésekbe fognak. A legtöbb önkormányzat csak akkor teszi meg ezeket az intézkedéseket, amikor nagyon muszáj, előtte deficites lesz, amit eladósodásból fedez. Így teljesen jogos, hogy a Magyar Nemzeti Bank erre az évre a korábbi időszak tapasztalatával szemben deficites önkormányzati egyenleggel számol - véli Duronelly. Az önkormányzatok saját akaratukból legkorábban jövőre építenek le, de csak akkor, ha csődveszélyt látnak - tette hozzá a szakértő.