Árpád
-2 °C
3 °C

Nem lesz több korrupt közbeszerzés

2008.04.23. 12:46
A közbeszerzési törvény alapos átírására készül a kormány. A jogszabály módosításával megszűnne a nemzeti eljárásrend, és az egyszerű eljárás szabályai is változnának. A korrupciót az átláthatósági megállapodás bevezetésével, a kartellgyanú kötelező bejelentésével szűrnék ki, de megszüntetnék a személyre szabott tendereket is.

A közbeszerzési, valamint a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházásokról szóló törvény módosításáról tárgyalt ma a kormány. A kabinet elé került előterjesztés szerint a közbeszerzéseket szabályozó törvényt jelentősen átírnák, a tervezet készítői szerint azért, hogy a tendereket gyorsabban és egyszerűbben lehessen lebonyolítani. A jogszabály módosításával emellett nagyobb teret akarnak engedni a versenynek, és visszaszorítanák a korrupciót is.

Háromból kettő lesz

A közbeszerzést egyszerűsítő javaslatok között szerepel az úgynevezett nemzeti eljárásrend megszüntetése. Jelenleg háromféle eljárás szerint – közösségi, nemzeti és egyszerű – lehet tendert kiírni. A hatályos szabályok szerint a közösségi és a nemzeti eljárásban különböztetnek meg klasszikus és közszolgáltató ajánlatkérőket.

A nemzeti eljárás megszűnésével változna az egyszerű eljárás rendszere – ekkortól minden olyan tender ide tartozna, amely értéke nem éri el az uniós értékhatárt –: itt is szétválasztanák a klasszikus és a közszolgáltató ajánlattevőket. Emellett kötelezővé tennék az eredményhirdetést, és 8-30, építési beruházás esetén 60 napban határoznák meg a szerződéskötés határidejét (az egyszerű eljárásban most nem kell eredményt hirdetni és nincs határidő előírva a szerződéskötésre). Ma az egyszerűsített eljárásban az ajánlattételre sincs konkrét határidő, ez legalább 20-25 napra változna.

Az egyszerű közbeszerzési eljárások rendszere abból a szempontból is változna, hogy annak eredményét nem a Közbeszerzési Értesítőben, hanem az unió hivatalos lapjában, az úgynevezett TED adatbankban kellene közzétenni.

A közösségi eljárás szabályait csak kis mértékben írná át a törvénytervezet. Az előterjesztés szerint például az ajánlattételi határidő 52-ről 45 – előzetes összesített tájékoztató esetén 36-ról 29 – napra csökkenne, a sürgősségi eljárásé 22 nap maradna. Ha elektronikusan adják fel az ajánlati felhívást, a határidő 45 és 29 napról 40 és 24 napra csökken. A közszolgáltató ajánlatkérők az elektronikusan, sürgősségi eljárásban benyújtott dokumentáció esetén 17 napos határidőt is megjelölhetnek a tervezet szerint. A közösségi eljárásban az eredményhirdetés és a szerződéskötés határidejei viszont nem változnának.

Változó értékhatárok

A kormány elé került előterjesztés kitér emellett a közbeszerzés értékhatárok változására is. Eszerint 2009-től a klasszikus ajánlatkérőknek árubeszerzés, szolgáltatások megrendelése és szolgáltatási koncesszió esetén 15 millió, míg építési beruházás és építési koncesszió esetén 30 millió forinttól kellene közbeszerzést kiírniuk. A közszolgáltató ajánlatkérőknek szolgáltatások megrendelése és árubeszerzés esetén 50 millió, míg építési beruházás esetén 150 millió forint lenne az értékhatár az egyszerű eljárásokban.

Ezek az összegek több esetben komoly változást jelentenek a mostani szabályokhoz képest. Most a nemzeti eljárásrend szerint kiírt tendereken 25 és 100 millió forint között vannak a klasszikus ajánlatkérők számára előírt összeghatárok, míg az egyszerű eljárásban 8-15 millió forint között.

A módosítás azt jelenti, hogy az eddig is egyszerű eljárásra jogosultak sokszor a korábbinál magasabb értékhatárig nem kötelesek közbeszerzést kiírni, hiszen az árubeszerzés és az építési szolgáltatás határa 8-ról 15 millióra, az építési beruházásé 15-ről 30 millióra nőtt. A most nemzeti eljárásrend szerint ajánlatot kérők számára viszont szigorúbb lesz a rendszer, hiszen például az árubeszerzés értékhatára náluk most 30 millió, az építési beruhásé 90 millió, az 50 millióra változó építési koncesszió 100 millió forint.

Le a korrupcióval!

A kormány által tárgyalt előterjesztés több, a közbeszerzési eljárás átláthatóságát célzó javaslatot is tartalmaz. Így például előírnák, hogy az ajánlatkérő honlapján és a Közbeszerzések Tanácsa honlapján tegyenek közzé minden, az eljárással kapcsolatos adatot a tender kezdetétől a szerződéskötés megkötésén át annak teljesüléséig. A törvény előírná azt is, hogy a tender nyertese és annak leányvállalatai, valamint az ajánlatkérő között a közbeszerzést megelőző öt évben kötött minden szerződést – tehát a közbeszerzési értékhatárokat el nem érőket is – nyilvánosságra hozzák.

A törvény lehetővé tenné, hogy az ajánlatkérő és az ajánlattevők átláthatósági megállapodást kössenek egymással, és ez alapján egy független szakértő az eljárás valamennyi mozzanatát nyomon követhetné. Ez a szakértő az eljárások egyes fázisairól nyilvános jelentést tehetne közzé.

Ugyancsak a korrupció visszaszorítását szeretné elérni a kormány azzal, hogy kötelezi az ajánlatkérőt: ha felmerül az a gyanú, hogy az ajánlattevők versenykorlátozó megállapodást kötöttek, tegyen bejelentést a Gazdasági Versenyhivatalhoz. A verseny érdekében a kormány azt is szeretné elérni, hogy ha az eljárás első szakaszában csak egyetlen jelentkező felel meg az érvényességi, alkalmassági előírásnak, akkor a tendert nyilvánítsák eredménytelenné. A tervezet szerint ezzel kiküszöbölhetnék, hogy személyre szabottan írjanak ki egyes tendereket.

Szerződni csak megfontoltan

A törvény elejét venné a jogellenes szerződéskötéseknek is azzal, hogy kimondaná: ha egy ügyben jogorvoslati eljárás indul, a szerződést nem lehetne aláírni, amíg a Közbeszerzési Döntőbizottság első fokú határozata, vagy szerződéskötést kifejezetten engedélyező végzése meg nem születik.

A törvény nagyobb teret adna az elektronikus ügyintézésnek. Két lépésben, jövő júliustól és 2010 júliusától megteremtené az elektronikus jogorvoslati eljárást, míg a hirdetményfeladást és a közbeszerzési eljárást elektronikus lebonyolítását szintén két lépésben, szintén 2009 és 2010 második félévétől tenné kötelezővé. Az előterjesztés emellett az ajánlatkérőre bízná annak eldöntését, hogy előzetesen ellenőriztetné-e hirdetményét a Közbeszerzések Tanácsával (KT), vagy sem. Ezt várhatóan csak 2010. január 1-jén vezetik be, amit az előterjesztő részben azzal indokol, hogy jelenleg a KT bevételeinek 63 százaléka, nagyjából évi 1,1 milliárd forint a hirdetményellenőrzésből származik.

Köszönjük, hogy minket olvasol minden nap!

Ha szeretnél még sokáig sok ilyen, vagy még jobb cikket olvasni az Indexen, ha szeretnéd, ha még lenne független, nagy elérésű sajtó Magyarországon, amit vidéken és a határon túl is olvasnak, akkor támogasd az Indexet!

Tudj meg többet az Index támogatói kampányáról!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?