Móric
14 °C
17 °C

Gyurcsány oktatott és vizsgáztatott

2008.09.17. 19:09
Gyurcsány Ferenc miniszterelnök elmondta a volt Közgázon, hogy három területen teljesen, egyen pedig félig hajtott végre reformokat kormánya. És érvelt amellett is, hogy most mihez nem lehet hozzányúlni. És a 2012-es adórendszerünket is felvázolta.

Gyurcsány Ferenc kormányfő a két évvel ezelőtti akcióját megismételve ma újra előadást tartott a Budapesti Corvinus Egyetemen a közgazdászhallgatók előtt.

A tervezett egyórás helyett kétórásra nyúlt prezentációja elején a 2006-os kiigazítás okait villantotta fel, aztán a bő másfél éves konszolidációs periódust taglalta. A magyar kiigazítás sajátossága, összevetve az Európában végrehajtott stabilizációs programokkal összevetve, hogy a szociális, jóléti transzferekhez nem nyúlt kormánya, és a kiigazítás közben nem nőttek a jövedelemkülönbségek az országban - mondta, hozzátéve: szociáldemokrataként ezt helyesnek ítéli, ám a liberálisok ezt bírálják.

A kabinet munkáját fényezve hangsúlyozta: a 2008 tavaszával lezárult időszakban úgy hajtották végre a kiigazítást, hogy közben - mint említettük - a jövedelemkülönbségek sem nőttek, ráadásul az üzleti környezet idehaza javult és a regionális versenyben nem vesztettünk ilyen értelemben pozíciót, továbbá nem adták fel a fejlesztéspolitika alapvető céljait, "az autópályák elképesztő ütemben" épültek, épülnek.

Gyurcsány szerint négy területen fogtak hozzá reformokba, és csak az egészségügynél álltak meg a félreformnál, a másik három területen (közigazgatás, oktatás, nyugdíjrendszer) amit akartak, megtettek. Amit meg lehetett csinálni a szerkezeti átalakításokban, azt megtettük, sőt, majdnem hogy messzebb is mentünk a lehetségesnél - szögezte le a miniszterelnök.

A hogyantovábbra rátérve a Népszabadságban fizetett hirdetésként négy hete megjelent írását ismertette. Beszédében hangsúlyos elem volt, hogyan fog 2012-ben kinézni az adórendszer.

Többször érvelt amellett, hogy mit nem lehet megtenni, mihez nem éri meg hozzányúlni, mert indoklása szerint az ország radikális intézkedéseket nem visel el, az uralkodó társadalmi, kulturális szokások miatt nem lehet radiálisan csökkenteni az állami kiadásokat, csak mérsékelt módon lehet beavatkozni a rendszerbe.

A hallgatóságát többször megtornáztatta, találós kérdéseket tett fel arról, hogy különböző lépések vajon hány milliárd forintot tesznek ki és azok például hány havi nyugdíjnak, hány százalékpontos járulékcsökkentésnek, hány havi oktatási büdzsének felelnek meg.