Nándor
9 °C
20 °C

Néha úgy érzed, mintha két valóság létezne?

Több infó

Támogasd a független újságírást, támogasd az Indexet!

Nincs másik olyan, nagy elérésű online közéleti médiatermék, mint az Index, amely független, kiegyensúlyozott hírszolgáltatásra és a valóság minél sokoldalúbb bemutatására törekszik. Ha azt szeretnéd, hogy még sokáig veled legyünk, akkor támogass minket!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Nincs is korrupció Magyarországon?

2008.09.15. 09:46
Egy 34 országra kiterjedő felmérésben a vállalati vezetők 61 százaléka nyilatkozott úgy, hogy elterjedt jelenség a korrupció. Nálunk csak 38 százalék volt ez az arány, és csak a válaszadók egyhatoda mondta azt: vesztett el üzletet azért, mert mások kenőpénzt alkalmaztak. Az Ernst & Young felméréséből kiderül az is, hogy a magyarok sokkal elégedetlenebbek a korrupció büntetésével, mint más országok polgárai.

Nehéz pontosan megítélni, vajon növekszik-e a korrupció itthon és világszerte. Amit viszont biztosan állíthatunk, hogy jelenlegi mértéke továbbra is jelentős kihívást jelent mind a vállalatok, mind a törvényhozók számára – olvasható az Ernst & Young tizedik, a vesztegetésről és korrupcióról készült nemzetközi felmérésében.

Jó a szabályozás, mégis van korrupció

A 34 országban 1186 nagyvállalati cégvezető megkérdezésével készített felmérésből kiderül: a válaszadók 61 százaléka úgy érzi, az általuk képviselt szektorban elterjedt jelenség a korrupció. Negyedük állítja biztosan, hogy vállalatánál volt korrupciós eset az elmúlt két évben és majd ugyanennyien ismerik el, hogy kértek tőle vesztegetési összeget egy üzlet megnyeréséhez vagy folytatásához.

Ezzel párhuzamosan azonban a vezetők több mint kétharmada véli úgy, hogy a korrupcióellenes jogszabályok hatósági betartatása erős, valamint a válaszadók mintegy fele érzékeli úgy, hogy a korrupciót feltáró vizsgálatok száma növekszik. A fentiek miatt egy lehetséges vizsgálat üzletmenetre gyakorolt negatív következményeként leginkább a bírságokat és büntetéseket, valamint a piacról való kizárást jelölték meg, ezt a két lehetőséget választotta a válaszadók csaknem fele.

Nincs itt semmi baj

Tanulságos eredményeket hoztak felmérés hazai válaszai: a magyarországi válaszokból összeállított kép kedvezőbb a nemzetközi eredményeknél. A megkérdezetteknek csupán 38 százaléka tartja elterjedtnek a vesztegetést és korrupciót üzleti tevékenységük gyakorlatában. A derűlátásra utal az is, hogy minden hatodik válaszadó gondolja úgy: vesztett el üzleti lehetőséget versenytársuk korrupt viselkedése miatt.

A feltűnően jó eredményeket az E&Y szakértői sem tudták mivel magyarázni. Szerintük ezt a hiányos szabályozási háttér okozta könnyebb boldogulás és a veszélytelenebb korrupciós gyakorlat éppúgy kiválthatja, mint az, hogy a hazai vállalatvezetők alulbecsülik a probléma nagyságát, vagy nem kívánnak azzal szembenézni.

Lefizetett? Kizárni!

A felmérésből kiderült ugyanis, hogy míg nemzetközi szinten a válaszadók több mint kétharmada elégedett volt a jogszabályi háttérrel és annak hatósági betartatásával, Magyarországon – és más kelet-európai országokban is – ez csupán a megkérdezettek mintegy felére volt jellemző. Ez azt mutatja, hogy itthon határozottabb fellépés lenne szükséges a korrupció ellenes törvények hatósági betartására.

Valószínű, a negatív tapasztalatoknak köszönhetően a megkérdezettek csupán 36 százaléka gondolja a vállalatra kiszabott bírságot, büntetést az üzleti tevékenység leglényegesebb negatív hatásának. Sokkal inkább tartanak ilyen esetben a piacról való kizárástól, ezt a válaszadók 60 százaléka jelölte meg ideális megoldásként.

Nem a szabály, az ember számít

A felmérés eredményeit Pados Márton, az Ernst & Young visszaélési-kockázatkezelési menedzsere úgy értelmezte, hogy bár a jogszabályokat tekintve hazánk jó úton halad az ENSZ korrupció elleni egyezményének való megfelelésben, a vállalati célok – kellő hatósági elrettentés hiányában – számos esetben felülírják ezt a kötelezettséget. Ezért szerinte a nagyvállalati korrupció megelőzése legalább annyira függ a felső cégvezetés elkötelezettségétől és példamutatásától, mint a jogszabályok meglététől, vagy azok esetleges jogkövetkezményeitől.

Az E&Y az eredményeket elemezve is kiemeli: nemzetközi és hazai válaszok alapján is elmondható, hogy a korrupció megelőzésében nagy szerepet játszik az eredményes belső ellenőrzés. A fejlődéshez és a vesztegetések hatékonyabb felismeréséhez azonban a belső ellenőrök szakmai továbbképzésére van szükség. Jelenleg Magyarországon csak 14 százalék szerint elegendő a belső auditorok szaktudása az esetek felderítésében, így csupán az ellenőrzések fele jár sikerrel. Pados szerint viszont a belső ellenőrzés is általában csak azoknál az eseteknél hatékony, ahol a vállalatot kár éri a korrupció kapcsán. Ott azonban, ahol a cégvezetés megítélése szerint ez a vállalat érdekében áll, a belső ellenőrzés sikerének esélye még kisebb.