Belső motor hajtja a magyar gazdaságot

2002.10.02. 10:12
Magyarországon az idei második negyedévben 3,1 százalékkal bővült a bruttó hazai termék (GDP), ez főként az építőipar szárnyalásának és a háztartási fogyasztás gyors növekedésének köszönhető - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) tegnap publikált jelentéséből. A magyar gazdaságot a közép-európai régió többi államához hasonlóan belső motor hajtja, az elemzők szerint ez azonban hosszabb távon nem tartható. A piac a második félévben a növekedés kismértékű gyorsulására számít.
Magyarország bruttó hazai terméke az év első három hónapja alatt feljegyzett 2,9 százalék után a második negyedévben 3,1 százalékkal bővült az előző év azonos időszakához viszonyítva, így az első félév egésze 3,0 százalékos növekedést hozott - derül ki a KSH részletes adataiból. A szezonálisan kiigazított index 0,8 százalékos negyedéves növekedést mutat, szemben a január és március közötti 0,7 százalékos dinamikával. A piac megítélése szerint a magyar gazdaságot belső motor hajtja, és ez hosszabb távon nem tartható.

A GDP növekedését termelési oldalról egyértelműen a rekordszintű, 16,9 százalékos éves növekedési ütemet felmutató építőipar fűtötte, de átlagon felül bővült a szolgáltatási ágazat is. Az utóbbin belül halványan teljesített a szálláshely-szolgáltatás. A legnagyobb visszaesést az agrárszektor mutatta fel, hosszabb távon azonban aggasztó a feldolgozóipar zsugorodása is.

Megugrott a háztartások fogyasztása

A felhasználási oldalon leginkább - az első negyedévhez hasonlóan - a háztartások fogyasztási kiadásai nőttek, a statisztika szerint 8,7 százalékkal fogyasztottunk többet, mint egy évvel korábban. A háztartási fogyasztás megugrása egybecseng a kiemelkedő bérdinamikával, és választási évben nem nevezhető meglepőnek - véli Barcza György, az ING Bank közgazdásza. A beruházások 5,1 százalékkal nőttek, a struktúrájuk azonban kedvezőtlen. Az első negyedévhez hasonlóan az állam tartotta viszonylag magasan a növekedést, a feldolgozóipar pedig drámaian visszafogta beruházásait.

A magyar növekedés szerkezete nagy vonalakban megegyezik a közép-európai régió más gazdaságainak struktúrájával. A világgazdaság stagnálás közeli állapota miatt nem meglepő, hogy Cseh- ,illetve Lengyelországban sem az export húzza a gazdaságot, hanem a belföldi felhasználás a növekedés motorja. A térség legmagasabb növekedési indexét felmutató Magyarországon azonban mind a háztartások fogyasztásának bővülése, mind pedig a beruházási dinamika meghaladja a regionális versenytársakét, ez a hangsúlyos állami szerepvállalásnak köszönhető. A régió többi országában zsugorodik az építőipar.

Csökkenhetnek a beruházások

Az elemzők megítélése szerint 2002 második felében sem valószínű a GDP növekedési ütemének meglódulása. A második félévben 3,3-3,5 százalékos bővülést várnak, mivel a világgazdasági konjunktúra egyelőre várat magára. Török Zoltán, a Raiffeisen Értékpapír Rt. szakértője szerint bár a belső felhasználás dinamikusan nő majd, a beruházások akár csökkenhetnek is a negyedik negyedévben.